szerző: Berger Zsolt
A Rákoczi vár ott figyel az 500 Forintoson, így minden magyar ember ismeri, de aki eljön turistáskodni Sárospatakra mégis nehezen találja meg … és ha meg is találja nem biztos, hogy észreveszi, hogy ez egy vár, hiszen ő egy kastélyba megy be. A Vár és tágabb környéke (a külső vár például) a helyiek számára sem egy találkozási pont, nem a vasárnap délutáni korzózás helyszíne.
Sárospatak legnagyobb nevezetességével a Várral évtizedek óta alig foglalkozott a helyi politika. Most viszont van két ’vár projekt” is – és ez tulajdonképpen jó hír! Az egyik terv célja a Szent Erzsébet sétány rendezése, a másik a tulajdonképpeni Vár projekt, melynek keretében a Magyar Nemzeti Múzeum 940 millió Ft-ért épít egy interaktív kőtárat, a város pedig felújítja és látogathatóvá teszi az évtizedek óta elhagyatottan omladozó Lőportornyot feltárja a ma nagyrészt földdel és törmelékkel fedett nyugati várfalat és az Oroszlán-bástyát. A projekt lehetőséget teremt nyugati várfal és az ágyúdomb között egy sétány kialakítására igy a sárospataki vár nagyobb területét vonja be a turisztikai vérkeringésbe a várat újra egy egységként a maga összetettségében bemutatva. Erre a város 363 millió Ft támogatást nyert a kormányzat által szétosztott, de EU forrásokból is finanszírozott GINOP pályázati keretből. Elkölt még tanulmányokra és projektmenedzsment költségeire 125 millió forintot a Nemzeti örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft (NÖF) is. Egyébként ez utóbbi társaság a fenti három szereplő által a Sárospataki Vár projekt megvalósítására létrehozott konzorcium vezetője.
Ezeknek a projekteknek az előkészítése már 2018-ban elindult, de nagyon úgy tűnik, hogy még a 2019-es önkormányzati választások előtt csak egy jól hangzó cím és egy első látásra tetszetős summa meghatározásáig jutottak. Most viszont felgyorsultak az események, ami indokolt is, hiszen 2021 elején le kell zárni a fejlesztést és még a parlamenti választások előtt át kell adni az új sétányt. Nincs is ebben semmi szokatlan, hiszen a politikusok már csak ilyenek, hogy választási ciklusokban gondolkodnak. Kisebb – nagyobb problémák azért akadnak. A kisebb az, hogy a NÖF – ő ugye a konzorcium vezető nonprofit Kft – szakértői szerint az elmúlt évek építőipari szárnyalásának köszönhetően a 2018-ban tervezett összesen 1,4 milliárd forint, de különösen annak Sárospatak városára eső része (363 M Ft) nem lesz elég a tervezett fejlesztésekre. A nagyobb probléma éppen a tervezéssel van: nagyon úgy tűnik, hogy azután kezdődött el bármiféle gondolkodás, ötletelés, tervezés, hogy „fentről” szóltak, hogy” fiúk, van egy csomó zsé a sárospataki vár fejlesztésére, mit szeretnétek csinálni”? Mivel nem volt egy kiérlelt koncepció jöttek az ötletek, volt köztük jó és kevésbé jó is. A Patakért képviselőiként amikor egymás között megvitattuk ezeket a terveket, ismételten arra jutottunk, hogy sokkal szerencsésebb lenne, ha egy a város szempontjából ilyen fontos kérdésben lenne egy előre kidolgozott sokak által ismert, megvitatott koncepció. Jó lenne végigbeszélni, hogy milyen szerepet is szánunk a várnak, milyen funkciókat képzelünk el ott, hogyan lesz érdekes izgalmas az itt élők számára és mivel lehet több, fizetőképes turistát vonzani. Mi az, amit meg akarunk mutatni, mit érdemes fejleszteni. Mivel kiérlelt koncepció nem volt ezek most ad hoc dőltek el. A Szent Erzsébet sétány rendezésének volt társadalmi vitája, a Várnegyed projektet csak az érintett telektulajdonosokkal ismertette a város vezetése. Nagyjából ezt próbáltam az ülésen is elmondani, amit itt lehet megnézni:
Reméljük a döcögősen induló projektek eredménye mégis egy vonzó, a történelmi örökséget modern formában, méltó módon megmutató, megszerettető épületegyüttes és természeti táj lesz. Jó lenne, ha addig is minél többen fogalmaznák meg és mondanák el, hogy mit jelent számukra a sárospataki vár és milyennek képzelik és hogyan szeretnék használni a Várnegyedet a jövőben.
/A nyitóképen a Lőportorony látható./
