AKKOR MENNYIT ADJUNK ÉRTE?
szerző: Vigyikán Csaba
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete szeptember második napjától háromnapos sztrájkot hirdetett meg. Sok vita folyik arról, hogy van-e értelme a munkabeszüntetésnek ebben az ágazatban, hisz míg az ipari termelésben egy párnapos leállás érzékeny vesztesége rákényszerítheti a munkaadót a követelések legalább részleges teljesítésére, addig a közszféra dolgozói legfeljebb kellemetlenségeket okozhatnak az állampolgárok mindennapjaiban. Elképzelni sem tudom, hogy diákok százai nyílt levélben követelnék az életvitel órák azonnali folytatását.
Igazuk lehet azoknak, akik így érvelnek, s a sztrájkjog kormányzati ellehetetlenítését nem értékelik a munkavállalók alapjogainak megnyirbálásaként. Ám a sztrájknak nem feltétlenül a károkozás a legfőbb kívánalma; sokkal fontosabb célkitűzése a figyelemfelhívás, a dolgozók jogainak tudatosítása. Sajnos túlságosan is sokszor előfordul, s épp a közszféra dolgozói körében, hogy a sztrájk elutasítottsága mögött pont az információhiány, a propaganda álhírei tényként való elfogadása áll. A szakszervezeti demonstrációk legfőbb feladata ebben áll tehát, s nem a lakosok bosszantásában. Ki merem jelenteni, hogy a sztrájk pont a pedagógusnak fáj a leginkább: nem azért lépett e pályára, hogy NE tanítson, ám munkabeszüntetésével azt szeretné elérni, hogy a lehető legjobb körülmények között tehesse meg, amire életétét feltette. Mindannyian pedagógusok vagyunk valahol, akik a következő generációt készítjük fel, hogy átadhassuk nekik helyünket. Ne lenne közös álmunk, hogy gyerekeink ne kövessék el a mi hibáinkat?
Sárospatakon is szűkül a közalkalmazotti jogviszony. Az augusztusi testületi ülés egyik sarkalatos pontja a Művelődés Háza dolgozóinak a Munka Törvénykönyve alá való átsorolása volt. Nem részletezem azt a rengeteg jog- és járulék veszteséget, amivel ez a változás a kultúra területén dolgozókat sújtja, hisz oldalakat töltene meg, csak kettőt emelnék ki. 25 év munkaviszony után ne lehessen méltó egy dolgozó jubileumi jutalomra?! (Pedig, ha jól számolom, az összeg csak 26 perc adriai jachtozásra lenne elég.)
A másik, talán még riasztóbb következmény, hogy bármikor felmondhatnak a munkavállalónak különösebb indok nélkül. Lehet, hogy ez az igazi indoka annak, hogy a kormány egyre erőteljesebben szalámizza le a közalkalmazottakat? Ha egy dolgozó fel meri vállalni az ágazati érdekképviseletet és eredményesen lép fel a jogok csorbítása ellen, akkor szép csendben eltávolítják őt a kollektívájából s ezzel együtt elnémítják a még gondolkodásra hajlamosakat is?
A helyzet kezelésére a Patakért Egyesület képviselői azt javasolták a Testületnek, hogy 2021. januárjától 15%-os béremelést kaphassanak a Művelődés Háza dolgozói, ami ugyan még mindig nem lenne teljes kompenzáció az elmúlt évek elmaradt béremeléseivel szemben, de a kieső járulékokat részben pótolhatta volna. Az egyesület képviselőit kivételesen meglepte a FIDESZ elutasítása, hisz talán egy dologban soha nem volt vita a két oldal között: a kulturális dolgozók minőségi munkavégzésére óriási szüksége van a városnak, hisz nemcsak a Zempléni Művészeti Fesztivál ideje alatt, hanem az év 365 napjában teszik vonzóvá Sárospatakot sokszínű programok szervezésével mind a turisták, mind az itt lakók számára.
Az érv, amellyel Sikora Attila alpolgármester lesöpörte javaslatunkat, érthető. Nem tudunk augusztusban, különösen a vírus sújtotta évben, garanciát vállalni egy jövő évi béremelésre.
Rendben van, januárban újra kezdjük.
Alpolgármester úr egy mondata viszont azóta is hullámokat vet bennem. „Már az is egy igen komoly támogatás, hogy meg tudtuk tartani a munkaerőt.” Miféle akaratlan beismerése ez a kormányzati intézkedések elégtelenségének? „Európa leghatékonyabb gazdasági óvintézkedése a magyar” – halljuk szüntelen a kormányzati médiából. Eközben azt olvasom, hogy Budapest főpolgármestere önkormányzati (!) hatáskörben kárpótolja a kultúrában dolgozókat. Franciaországban pedig két évvel meghosszabbítják a koronavírus miatti bértámogatást a rászorulóknak. Tessék választani!
A borítókép forrása: https://latnivalokmagyarorszagon.hu/zempleni-fesztival-2020
