Kaland a Megyer-hegyen

A Tengerszem az egyik legszebb hely a Zemplénben, ne hagyd ki, ha erre jársz!

Szerző: Berger Zsolt

Nehéz helyzetben van az ember, ha a lakóhelye egyik kiemelt turisztikai fejlesztéséről mond véleményt, különösen, ha képviselő. A megyer-hegyi turisztikai fejlesztésről még a korábbi testület döntött, mi, akik 2019 őszén kerültünk be Sárospatak önkormányzati testületébe, érdemben már nem tudtunk hozzászólni az EU pályázati pénzéből megvalósított beruházáshoz. Most biciklivel bejárva a terepet, írtunk egy rövid túraleírást, amibe építő jellegű kritikai észrevételeket is megfogalmaztunk.

Sok vitát váltott ki a Tengerszem sziklafalaira épített via ferrata (láncos mászóút), aminek a 2019-es önkormányzati választási kampányban mi is hangot, illetve teret adtunk. Ezeknek a kritikáknak egy része abszolút ellenezte a via ferrata építését, egy részük pedig azt kifogásolta, hogy a tó fölött keresztbe-kasul futó drótok túlságosan átalakítják a megszokott környezetet. Szerencsére az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága is egyetértett a mérsékelt kritikát megfogalmazókkal és visszabontatta a „légkábelek” egy részét. Azt gondolom, hogy jó kompromisszum született: a kalandtúrára vágyó aktív turisták számára ez egy jó délelőtti – délutáni program, ugyanakkor, aki csak a tájban szeretne gyönyörködni, azoknak azért inkább azt ajánljuk, főleg, ha nyugalomra vágynak, hogy inkább hétköznap vagy a kora reggeli órákban jöjjenek. (A Tengerszem nem a Zemplénben sok helyen megtalálható természetes sziklafalak egyike, hanem egy egykori malomkő-bánya, melynek közepén tó alakult ki, tehát emberalkotta, egykori ipari terület.)

Innen látszik a szomszéd vár.

A Tengerszemtől talán 200 méterre a Megyer-hegy gerincének keleti végén épült fel a kilátó, ahonnan szép időben tényleg csodás panoráma nyílik a Zemplén vonulataira, a lábainál meghúzódó falvakra, Sárospatakra és a Bodrogra. Sokakat visszatart, hogy a fémből készült, lentről -fentről átlátható építmény már kis légmozgás esetén is érezhetően kileng és a rácsos, acélszerkezetű lépcsők is elég meredekre lettek véve.

Kőrakások, „szobrok” a kilátó tövében. Természetvédők arra figyelmeztetnek, hogy a kövek összehordása sok természetes élőhely rongálásával járhat..

Tériszonyosoknak nem ajánlott, de hát egy kilátó amúgy sem a tériszonyosoknak épül, nem lehet egyszerre minden igényt kielégíteni.

A kilátó acélszerkezete

Érdekes, hogy a több elemből álló turisztikai beruházás egyes elemeinél érvényesült a fenti logika, azaz, hogy nem lehet egyszerre minden igényt kielégíteni, a projekt egészére meg mégsem:   mindenkit fel akarunk juttatni a hegyre, annak ellenére, hogy az ott található kalandparkot csak a kifejezetten jó fizikumú és vállalkozókedvű, aktív turisták tudják használni és a kilátó sem kimondottan tériszonyosoknak lett tervezve., A könnyű feljutás miatt tömeg van, pedig az, aki a tájat, a természeti környezetet szeretné csodálni, inkább csöndre és magányra vágyna. De itt most hétvégenként zsúfoltság van, autókaravánokkal, porfelhővel és teli parkolóval a hegy lábánál.

tér – kő – bicikli – út

Épült egy autók által használható makadámszerű út a Cziróka-tanyához, párhuzamosan a térkövezett bicikliúttal és kialakítottak egy nagy parkolót közvetlenül az ízlésesen felújított tanya mellett. Ottjártunkkor, egy hétvégi kora délután, 63 autót számoltunk meg a parkolóban.

Parkoló a domboldalon. Nem lehetne itt inkább egy csúszdapark?

Jó hír, hogy a Megyer-hegy és a Tengerszem népszerű turisztikai célponttá vált és jelenlegi kialakítása kétségtelenül kulturáltabb, mint amikor egy-két éve még a szőlősorok között parkoltak az autók. Azon azért elgondolkodtunk, hogy az ide érkező városi turisták valóban arra vágynak-e, hogy a hegyoldalban tőlük néhány méterre parkoló autókat nézegessék, miközben a szörpjüket vagy a Cziróka-dűlőben termett furmintjukat iszogatják. A Cziróka-tanya régi kőépületének felújítása nekem tetszett, trendi, fúziós stílus, néhány merész modern megoldás mellett megtartották a helyi építészetre jellemző jegyeket, visszaállították a vaskos kőfalakat.

Fedett vendégváró

Olyan hely, ahol szívesen üldögél az ember. De még jobb lenne az élmény, ha parkoló autók helyett egy szépen gondozott domboldalt látnánk, játékokkal, csúszdákkal, esetleg gyümölcsfákkal. (Az sem ártott volna persze, ha egy vizesblokkot is sikerül beilleszteni a 400 milliós projektbe.)

a Cziróka pihenő park

Mi Sárospatakról biciklivel mentünk fel a kilátóig és vissza, közben megálltunk inni valami frissítőt a tanyánál. A bejárás végén az volt a véleményünk, hogy a hely szép, az alapötlet, hogy ezt a Sárospatak határában lévő látnivalót fejlesszük, jobban hasznosítsuk, abszolút támogatható. Ugyanakkor az élmény lehetne még teljesebb, ha jobban igyekeznénk, hogy természetes szépségében mutassuk meg ezt a tájat. Nem kell autóval menni minden látnivalóig. A megmászásához nincs szükség alaptáborra, a Megyer-hegy nem a Mount Everest, hanem egy 300 méter magas domb, 4,6 kilométerre a Református kollégium kapujától. Sárospatak városának van már biciklikölcsönzője és terepjáró szolgáltatása is, ha ezek a Botkőnél elérhetőek lennének, le lehetne állítani az autókat a 37-es út mellett, és akkor a térkövezett bicikliúton nem kellene az autók által keltett porfelhőn áttekerni. Nagyobb élmény lehetne mindenkinek, még akár az autós turistáknak is.

A projekt 400 millió forintba került, hogy ez reális-e? Nehéz megítélni, mindannyian Mészáros Lőrinc kortársai vagyunk…..