• 158
    Shares

Munkatársunktól

I.

 1.)     „Az ötletszerű döntésnek az a nagy veszélye, hogy csak a pillanatnyi helyzetet nézi és ezáltal belevág nagyobb tervek végrehajtásába, megakadályozza komolyabb programok tervszerű megvalósítását. Ezért szükséges, hogy az egyesített Tatatóváros jövőjéről körültekintéssel, megfontoltsággal gondolkozzunk és átfogó terveket dolgozzunk ki, amelyek az összes életbevágó és fontos kérdésnek a megoldására kiterjednek és egyúttal lehetőséget nyitnak olyan kérdések megoldására, amelyek rövid lélegzetű, ötletszerű cselekvéssel soha sem lesznek megoldhatóak.” Magyary Zoltán Mi lesz Tatatóvárosból, 1938.

2.)     Ez a tudatos gondolkodás, tervszerűség hiányzik városunkból. A zsebet terveztetjük meg anélkül, hogy tudnánk milyen célra, milyen színű, milyen fazonú ruhát szeretnénk.

3.)     Ráadásul ez a fejetlenség, ötletszerűség évtizedek óta tart.

a.)     Eladtuk a Borostyánt (szálló, étterem, különterem, presszó, kerthelyiség, rendezvény helyszín) Lett belőle raktár, kiállító-terem, szálláshely).

b.)     Konyhájába betelepítettük a zeneiskolát. De kitelepítettük a Zrínyi, majd Esze Tamás iskolát. Lett Szent Erzsébet ház, illetve a Zeneiskola része.

c.)     Eladtuk az óvoda épületét anélkül, hogy tudnánk a célt.

d.)     2006-ban „bezárattuk” a Club Win-t mondván, hogy a Szent Negyed számára túl zajos.

e.)     De bezárt a Maminti (teázó), majd kávézó, de nyitott a Fekete Macska.

f.)      Nem működik, nem látogatható a Rákóczi-pince, mely a világörökség egyetlen sárospataki helyszíne.)

g.)     De kiszorult az ART ÉRT Galéria (Szent Erzsébet u.26.) is a negyedbői.) l.

h.)     Eladtunk ingatlanokat, amelyek részeit, most egy program keretében kisajátítunk, illetve részben igyekszünk visszavásárolni.

i.)      Újbástya a jellemző példa. Az akkori balos vezetés döntött az építésről  mégpedig az eredeti alapokon, azaz a teljes utcafrontot lefedte volna az épület, melyen egy kapu vezetett volna a negyedbe. Az akkori ellenzék a lakókat és az egyházat felhergelve elérte, hogy jelen formájában épüljön meg. A legfontosabb ellenérvek, hogy a hívők és a zeneiskola gyerekei gépkocsival nem tudnak behajtani, illetve a bástyától délre lévő ingatlant be fogja a Bástya árnyékolni. Ez utóbbi volt a döntő érv, ami miatt az építési engedélyt az államigazgatási eljárásban visszavonták. (Az aranyos az volt, hogy a Nap járása Sárospatakon fordított, azaz a családi ház vetett volna árnyékot a bástyára, ha kellően magas lett volna, illetve ez a családi ház kerül(het) kisajátításra és bontásra, ha a várfalat körbejárhatóvá kívánják, kívánjuk tenni. (Hasonlóan kész volt a Rákóczi utca sétáló utcává tételének teljes terve és a megvalósításhoz szükséges pénzekkel együtt.) A jelenlegi terv az Újbástya jelen formájában történt megépülését ítéli el és próbálja valamelyest jelképesen korrigálni. (A parkolási kifogással szemben az akkori testület válasza az volt, hogy az egri érsek úr ugyanúgy gyalog fogja megközelíteni a hívekkel együtt templomot, ahogyan az egri bazilika is csak gyalogosan közelíthető meg. De felvetődött annak a lehetősége is, hogy a templom északi oldalán lévő parkban kerüljön kialakításra a parkoló a jelen tervben szereplő új kapu nyitásával. Emellett szólt például az is, hogy az északi várfal robosztus falai ezáltal láthatóvá válnak.

j.)      Közben azért örömteli dolgok is történtek a várban, a kávéház és reneszánsz étterem nyitása, bár utóbbi viszonylag gyorsan bezárt, illetve a kávéház látogathatósága viszonylag szűk. Örömteli a kazamatás várfal és sarokbástya 2006-os rekonstrukciója, a játszótér létesítése, de az ágyúöntő műhely is. Ez utóbbi irány lenne – szerintem – a követendő. Hagyományőrző és modern is.

4.)     A várnegyedben lévő 50-60 helyrajzi szám közül csupán 7-et érint a terv, a  huszonegyvalahány épületből egyet sem,

5.)     Nem illeszkedik a várhoz, a várkerthez, a Bodrog-parthoz, a Kruczik-gödörhöz.

6.)     De nem illeszkedik a városfejlesztési „elgondolásokba” sem.

II.

1.)     Tisztázatlan a terv célja is azon kívül, hogy a várnegyedben lévő közterületek valamiféle „megújítását” célozza.

2.)     Tisztázatlan a viszonya a 2008-as tervekhez. Annak folytatása, korrekciója, továbbfejlesztett változata, modernizálása, az akkor lefolytatott egyeztetések eredménye?

3.)     Ha igen, úgy akkor kifizettük? Mennyit? Mit fizetünk most? Nyilván készül majd egy megvalósítási és végül egy kivitelezési terv.

4.)     Számomra úgy tűnik, hogy a terv egyedüli célja, ahogy az EU-tól nyert 35 milliót elköltsük és fiókba tegyük és újabb 10 év múlva megint elővehető legyen.

5.)     Szó nem esett, esik arról, hogy a tervek megvalósítása mennyibe kerülne, arra honnan lesz forrás? Miért maradt félbe a 2008-as folyamat?       

6.)     Tisztázatlan a GINOP-7.1.1-15 – „A NEMZETI KASTÉLY-ÉS VÁRPROGRAM TURISZTIKAI CÉLÚ FEJLESZTÉSE”  keretében „A sárospataki váregyüttes turisztikai vonzerejének erősítése, a belső és külső vár összehangolt attrakciófejlesztése” című 363.430.680.-Ft összegű pályázathoz, ami Erdős Tamás 2019.december 13.-i tájékoztatója szerint folyamatban van.  

III.

1.)     Megkeresendő a Pénzügyminisztérium Regionális Fejlesztési Operatív  Programok Irányító Hatósága a projekt „fizikai befejezés 2020. április 30.-i befejezése napjának”, valamint a „záró kifizetés igényelhetőségének 2020. július 20.-i határidejének” a pandémiára hivatkozással történő meghosszabbítására legalább 60 nappal.

2.)     Megkeresendő a Hadas Építész Kft. a 2020. július 2.-itervezési határidő 2020. augusztus 31-ig történő módosítására.

3.)     Sürgősen megkeresendő

a.)     a Rákóczi Múzeum, hogy területén az elkövetkezendő 5., 10., 30 éven belül milyen építési, bővítési, funkcióváltozással járó munkálatokat terveznek elvégezni, különösképpen a Múzsák Templomára, az azzal szemben lévő területen.

b.)      a Római Katolikus Egyházközség, hogy a tulajdonukba került volt óvoda épületével (183/1, hrsz.), valamint 378.hrsz. alatti ingatlannal az elkövetkezendő 5-30 évben milyen elképzeléseik, terveik vannak,

c.)     Állást kell foglalnia Képviselő-testületnek, hogy a használatában és tulajdonában álló

ca.) 172/3. hrsz. (Zeneiskola),

cb.) 185. hrsz. (Zeneiskola),

cc.) 184. hrrsz. (Képtár)

cd.) esetlegesen a várnegyedben még tulajdonában álló ingatlanokkal,ingatlan tulajdoni hányadokkal mi a szándéka az elkövetkezendő 5-30 évben.

d.)     Megkeresendő a Pajzos-Megyer Rt., hogy a 174. hrsz. alatti ingatlannal (Rákóczi-pince) használatával, látogathatóvá tételével, felújításával, funkciójának bővítésével milyen elképzelései vannak az elkövetkezendő 5-30 évben.

e.)     Megkeresendő a 176. 175.177., 178., 180., 186. 383. hrsz. alatti ingatlanok tulajdonosai, hogy a tulajdonukban lévő ingatlannal milyen terveik vannak az elkövetkezendő 5-30 évben, tervezik-e esetleg annak értékesítését?  

4.)     A 3. pontban írt válaszok, tervek, elképzelése, ötletek alapján állást kell foglalni, hogy

a.)     a tervezett funkciók a városfejlesztési elképzelésekkel összhangban vannak-e?

b.)     a Zeneiskolának a várnegyedből történő „kiköltöztetése” kívánatos-e, megoldható-e? Amennyiben igen, úgy a felszabaduló épületeknek, milyen funkció képzelhető el.

c.)     Sugallható-e, ösztönözhető-e a tulajdonos, s ha igen, milyen eszközökkel, hogy a várnegyedben lévő épületet, ingatlant lehetőleg idegenforgalmi célra hasznosítsa?

5.)     Döntést kell hozni, hogy a várnegyedben mely célok lesznek preferáltak? Minden olyan célt el tudok képzelni, ami a kultúrát, a Rákóczi-pincével a borkultúrát, a gasztronómiát, a „magasabb” művelődést, egyházi célokat szolgálja. 

a.)     Szál1oda – nem javaslom, mert a gépkocsival történő behajtás a nap egyetlen szakában sem tiltható.

b.)     Étterem, kávézó, teázó, borozó, cukrászda és ezek kerthelyiségei – igen.

c.)     Múzeum – igen.

d.)     Alkotóház – igen, hiszen volt a várban és a Szent Erzsébet u. 26. alatt is.

e.)      Kaszinó – igen.

f.)      Fesztivál-központ, idegenforgalmi iroda – igen.

g.)     Ajándékboltok.

h.)     Zárt közösségi terek – igen

i.)      Régi mesterségek műhelyei (pl.: mézeskalácsos, nemezkészítő, ötvös, papírmerítő, nyomda, puskaműves, szíjjártó, könyvkötő, gyertyamártó, takács, kékfestő) – igazi középkori hangulatot teremtve.

6.)     Törekedni kell arra, hogy a terület bővüljön, az udvarok, kertek kerüljenek kinyitásra, legyenek átjárhatóak, a várfal valóban legyen körbejárható.

7.)     A 6. pont szerint nyert terek funkcióit ugyancsak meg kell találni, játszóterek, szökőkutak, szobrok, sportpályák (teke, kugli, kis lőtér, stb.).

8.)     Természetesen a meglévő és fentiek szerint kialakítandó terekre kell aztán elkészíteni az egységes tervet, ami magába foglalja, foglalhatja a jelenlegi terv elemeit, melyek közül izgalmasnak tűnik „a nyugati vonal egy híddal”

történő „nemesítése”, az egy tantermes iskola részbeni rekonstrukciója, vagy a visszatérés a Rk. templom északi oldalán lévő parknak parkolóvá történő átalakítása.

9.)     Úgy tűnik, hogy valamennyi vélemény-nyilvánító a burkolatra tett tervezői ajánlatot elutasítja, egyöntetű a vélemény valamilyen helyi kő alkalmazására.

10.)  Kénytelen vagyok visszatérni a Magyary idézethez. A világ számtalan pontján a parkolást a látnivalóktól távolabb oldják meg és onnan lehetőség szerint olyan útvonalon vezetik fel a látogatókat a látványosságokra, amelyek két oldalán üzletek, ajándékboltok, fagylaltozók, sörözők, stb. találhatóak. Sárospatakon ilyen parkolásra alkalmas területek lennének a vasút melletti Csokonai és Szabó Gyula utca, valamint az Eötvös utcán a volt malom területe, ahonnan az Iskolakerten (Táncsics utcán) át a Kollégium, az Eötvös utcán át a Művelődés Háza és városközpont, az Erdélyi utcán át pedig a vár lenne elérhető.

11.)  Nyilván ilymódon már kiszámolható lenne, hogy mindehhez hány parkolóra, hány négyzetméter burkolatra, utcabútorra, szoborra, szökőkútra van szükség.

12.)  Természetesen előbb-utóbb, de minél előbb dönteni kell a Kruczik-gödör sorsáról. Elengedhetetlen ehhez a nyugati várfal rekonstrukciója. A gödörben több, jelenleg használaton kívüli és használhatatlan pince található, melyek megmentésre érdemesek. Volt olyan ötlet, hogy az ott lévő házacskákban kismesterségek házai (kovács, kötélverő) kerülnének kialakításra, de felvetődött egy az egri Szépasszonyvölgyhöz hasonló „látványosság kerüljön kialakításra, s legyen úgymond „Vigalmi Negyed” a Ristorante Collegno és Grill Gödör mellett a megújuló, kinyíló és látogatható pincékkel.

13.)    Ugyancsak dönteni kell a Bodrog-partról. A színpad, egy a parton végigfutó (távlatokban a Kalajkán át a fürdő előtt elhaladva csatlakozna a Hegyközbe vezető kerékpárúthoz) sétány, kerékpárút, apróbb sportpályákkal, vízi játékokkal lehetne a rekreáció „negyede”

14.)  A negyedik negyed pedig lenne maga a vár, a múzeummal, a kerttel, a várárokkal a folyamatosan bővülő látványelemekkel.

Nyitókép: Kazinczy Ferenc Múzeum Archívuma