Egy salátatörvénybe rejtett paragrafus miatt válthat törvénysértővé több polgármester…

Február 25-én mi is megkérdeztük Aros János polgármestert, aki egyrészt métatlankodott avégett, hogy kikértük a vagyonnyilatkozatát (amire szerinte 20 éve nem volt példa Sárospatakon), másrészt gúnyosnak induló, ám kényszeredett mosolyával kísért reakciójával szerette volna elbagatelizálni a kérdést magát.

Valószínű, nem volt tudatában annak, hogy a saját maga tisztázására feltett kérdés mögött, tétként, potenciálisan ott rejlik mandátuma és állása egyaránt.

Az utóbbi hetekben sokfelől hallható volt, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény legutóbbi módosításai között új elemek jelentek meg a polgármesterek összeférhetetlenségi szabályairól.

A 2021. májusában életbe lépett új rendezés értelmében a 3000 lakosúnál nagyobb települések főállású vezetői néhány, jogszabályban nevesített tevékenység kivételével más kereső foglalkozást nem folytathatnak, egyéb tevékenységükért díjazást nem fogadhatnak el és nem lehetnek gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjai.

Mivel a sárospataki testület napirenden korábban nem tárgyalta, nem kapott információt az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony létezéséről, illetve megszüntetéséről, feltételezhető, hogy amennyiben létezett az a jogszabály által megnevezett időpontban, az mai napig fennállhat, ha a jogszabályban megfogalmazott határidőig nem lett rendezve.

Ebben az esetben méltatlanság állna fenn, amiről az Mötv. is rendelkezik.

„38. § (1) Méltatlanság miatt a képviselő-testület határozatával megszünteti annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását,

g) aki a 36. §-ban szabályozott összeférhetetlenségi okot nem hozza a képviselő-testület tudomására.”

A Mötv. 72. § (4) bekezdésének utaló szabályából következően a polgármesterre megfelelően alkalmazni kell – többek között – az önkormányzati képviselőre vonatkozó méltatlansági szabályokat.

Szerettük volna megtudni Aros János polgármestertől, hogy a jogszabályban megnevezett határidőt követően töltött-e, tölt-e be olyan fizetett pozíciót a jogszabályban meghatározott szervezetben (és ezért vett-e fel fizetést a jogszabály bevezetése óta), amely okot szolgáltatna az összeférhetetlenségre?

A kérdésünk természetesen vonatkozott arra is, hogy a jogszabályban megfogalmazottaknak megfelelően, pontosan, az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony harminc napon belül történő megszüntetését értve itt, időben eleget tett-e ide tartozó kötelezettségeinek, azaz, ha volt a jogszabályban nevesített, díjazással járó megbízatása, visszaadta-e azt a meghatározott időpontig annak érdekében, hogy az összeférhetetlenséget megelőzze?

Értetlenkedő válaszában arra tért ki, hogy számos „társadalmi megbízatását” díjazás nélkül látja el. Ha 2021. májusa óta mégis vett volna pénzt ezekért (ami akár még ki is derülhet), a Testület kénytelen lenne ellene méltatlansági eljárást indítani.

Magyarország Alaptörvénye a 28. cikk második mondatában leszögezi, hogy „az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak”. A hivatkozott alaptörvényi rendelkezéssel, amelynek jogértelmezési kiindulópontja, hogy a jogszabályok a józan észnek megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak, ellentétben állna az a felfogás, amely lehetővé tenné, hogy jogsértő személy polgármesterként tevékenykedhessen.

Csetneki József