• 21
    Shares

„Egy társadalmi vagy szakmai vita során természetesen nem csupán a vita megtörténte a fontos, hanem az is, hogy az ilyenkor felmerülő kérdések, javaslatok beépülnek-e, és ha esetleg igen, akkor milyen formában a jogalkotás folyamatába.” – Gosztonyi Gergely Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék

A Társadalmi Egyeztetés Eljárási Normarendszere (részletek)

Kiadja: a Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTvSz) és a Reflex Környezetvédő Egyesület.

A közigazgatási szféra területén számos olyan döntési, döntéselőkészítési, tervezési stb. folyamat van, amely társadalmi egyeztetést generál; hatókörénél, súlyánál, az érintettek nagy számánál, társadalmi jelentőségénél fogva szükségszerűen kapcsolódik hozzá társadalmi érdeklődés, illetve igény merül fel annak a jognak az érvényesítésére, hogy a gazdasági-társadalmi szereplők felvessék saját igényeiket, érdekeiket, becsatornázzák az általuk jelentősnek ítélt problémákat, és megköveteljék megoldásukat.

• A legáltalánosabbnak nevezhető megközelítés lényegében minden olyan döntéshozatali folyamathoz kötelező érvénnyel társadalmi egyeztetést rendel, amely a társadalmat érinti. Hasonló a következő definíció: minden döntéshozatali folyamat társadalmi egyeztetést kell generáljon, amely olyan kérdést érint, amivel civil szervezet foglalkozhat.

• Szintén általánosnak tekinthető, de negatív irányból közelíti meg a kérdést az a meghatározás, miszerint minden, a közigazgatásban meghozott döntés előkészítéséhez társadalmi egyeztetést kell kapcsolni, kivéve azokat, amelyek egy adott közigazgatási szereplő belső szervezeti kérdéseit, illetve működését érintik.

Az állami oldal és a független civil szektor döntéshozatalban való együttműködése, a partnerség kialakulása mindkét fél érdeke.

Egy tényleges demokratikus jogállamban a „szolgáltató közigazgatás” nem szlogen, hanem a tényleges szemlélet és pozíció-váltás irányába tartó folyamat, amely hosszú távon erősíti a szóban forgó megelőző társadalmi egyeztetés vonalát.

Új jogintézményként ezt hivatott jelezni a Ket.-ben megjelent „hatósági szerződés” intézménye is. A törvényi indoklás szerint ugyanis a hatósági igazgatásban egyre kevésbé a hatalmi eszközök széleskörű alkalmazása a cél, egyre inkább az, hogy a hatóság „az ügyféllel egyfajta partneri viszonyt kialakítva törekedjék valamely közérdekű cél elérésére vagy valamely magáncélnak a közérdekkel való összhangba hozatalára”. (A hatósági szerződések kötését a Ket. 76.§-a ma még csak külön jogszabály által nevesített esetekben, elsősorban közérdekből teszi lehetővé. A jogintézmény várhatóan elsősorban az építési igazgatásban, a településrendezéseknél, illetve környezetvédelmi ügyekben – a kibrusztolható „kapcsolódó beruházások okán” – lesz majd népszerű.)

Magának a területfejlesztési koncepcióknak, programoknak és a területfejlesztési terveknek egyeztetési és elfogadási rendjéről egy külön jogszabály, a 184/1996. (XII.11.) sz. Kormányrendelet (184/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjéről)

 tartalmaz rendelkezéseket. Ez a három dokumentum a területi tervezés alapja, és mint ilyen a 2/2005. (I.11.) számú Kormányrendelet hatálya alá tartozik.

Javasoljuk:

Az előttünk fekvő „Várnegyed fejlesztésének társadalmasított tervezése” című projekt előzetes hatásvizsgálatát. – A Jat. 18.§ (1) bekezdése ezt előírja (18. § (1) *  A jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait, és az álláspontját az indokolás közzétételéről.).

A társadalmi egyeztetés előkészítője az összes beérkezett véleményt értékelje, és azok hasznosításáról a honlapján közérthető tájékoztatót tegyen közzé, továbbá ezzel egyidejűleg szakmai összefoglalót állítson össze.

A véleményezők számára összeállított tájékoztatóban, illetve az önkormányzat részére készített szakmai felterjesztésben azt is fel kell tüntetni, ha a tervezethez érdemi vélemény nem érkezett. (Eitv. 10.§ (4) bek.) Felmerült továbbá, hogy a tervezethez beérkezett vélemények minősüljenek közérdekű bejelentésnek, és így a javaslattevők egyénileg kaphassanak tájékoztatást beadványuk sorsáról (2004. XXIX. tv. 142.§ (1) bek.)

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK KÖVETELMÉNYEK, AJÁNLÁSOK A TÁRSADALMI EGYEZTETÉSI FOLYAMAT LEBONYOLÍTÁSÁHOZ

A társadalmi egyeztetési folyamatokat felfűztük egy egységes sémára. A séma főbb elemei a következők:

1. A probléma azonosítása, társadalmi egyeztetés kezdeményezése

2. Tervezés – társadalmi egyeztetés megtervezése

a. Partnerek körének meghatározása (Megtörtént?)

b. Társadalmi egyeztetés formájának meghatározása, adekvát kommunikációs csatornák és eszközök kiválasztása (Megtörtént?)

c. Érdemi tájékoztatáshoz szükséges anyagok körének megtervezése (Megtörtént?)

d. Szükséges források felmérése, forráskeresés (Megtörtént?)

e. Időzítés, cselekvési terv, ütemezés megalkotása (Megtörtént?)

 3. Társadalmi egyeztetés megvalósítása, tervek végrehajtása

a. Szereplők viselkedése, motiváltsága – szándék, partnerség, bizalom

b. Folyamatos nyilvánosság

c. Dokumentálás

d. Rugalmasság

e. Visszacsatolás

4. Társadalmi egyeztetés (illetve egy részfolyamatának) zárása

5. Monitoring, társadalmi egyeztetés értékelése

• A partnerek megkeresése során az egyeztetés lebonyolítója törekedjen arra, hogy minden érintett érdekcsoport megszólításra kerüljön. (Megtörtént?)

• Ennek megfelelően a társadalmi egyeztetés formáit és kommunikációs csatornáit úgy válassza meg, hogy elérje, véleménynyilvánításra, konzultációra késztesse partnereit. (Megtörtént?)

Javasoljuk a jövőre nézve, hogy jöjjön létre egy olyan gyakorlati útmutató, amely részleteiben tartalmazza a konkrét társadalmi egyeztetési folyamatokban alkalmazott különböző együttműködési formák és kommunikációs csatornák választásának, használatának előnyeit és hátrányait.

Ajánlásként megfogalmazzuk, hogy jöjjön létre az önkormányzat és a hatókörébe tartozó civil szervezetek között általános vagy tematikus megállapodás az együttműködésről, annak kereteiről.

A forma kiválasztását követően (részben azzal egyidőben) a következő szempontokat kívánatos mérlegelni a megfelelő kommunikációs eszközök, illetve azok kombinációjának meghatározásakor.

• A kommunikáció egy a társadalmi egyeztetést végigkísérő, azt meghatározó folyamat, mely során

• a partnerek folyamatos és folyamatosan változó eszközhasználatának

• a lehető legjobb döntés meghozatalát, a legtöbb érdek, vélemény becsatornázását kell eredményeznie, ennek megfelelően a lehető legtöbb szervezethez és személyhez kell elérnie.

• A partnerek kommunikációs lehetőségei, és valószínűsíthető/vállalt kommunikációs eszközhasználatra vonatkozó szokásai/tervei ugyanúgy mérlegelés tárgyát kell képezzék, mint az, hogy a folyamat során alkalmazkodni tudjanak az alkalmazott eszközök tekintetében is a változó körülményekhez.

• Továbbá mérlegelnünk kell azt a tényt, hogy a kommunikáció rendkívüli módon forrásigényes (pénz, eszköz, képesség, tudás, szabad kapacitások stb. szükségesek hozzá), nemcsak a szervező, hanem a résztvevő partnerek részéről is. Ennek figyelembevételével kell megalkotnunk a kommunikációs stratégiát.

A tervezés során meg kellett volna határozni, milyen háttéranyagok, elemzések, szakvélemények begyűjtése, elkészíttetése szükséges a döntéselőkészítéshez, a megfelelő szintű tájékozottság eléréséhez.

Az egyeztetés során szükséges, hogy kialakuljon egy olyan közös nyelv, fogalomhasználat, amely lehetővé teszi a felek közötti érdemi kommunikációt, a társadalmi egyeztetés különböző formáinak, és az azokban érintett szervezetek felkészültségének megfelelően. A közérthető, a szereplők mindegyike által elfogadható nyelvhasználat a partnerek közötti folyamatos együttműködés feltétele is.

Az egyeztetés alapjául szolgáló, illetve háttérinformációkat tartalmazó anyagok széles körben, könnyen érthető nyelven, szóhasználattal készüljenek, azokról közérthető összefoglalók is nyilvánosságra kerüljenek.

Feltétlenül szükséges, hogy a társadalmi egyeztetés megszervezője – a tervezésbe bevont partnerek támogatásával – olyan jól felépített, időben és feladatokban tartható cselekvési tervet dolgozzon ki, amely minden potenciális partner aktív részvételére lehetőséget ad, megfelelően kommunikált, és esetlegesen alkalmazkodni tud a változó körülményekhez.

Minden társadalmi egyeztetési folyamathoz olyan határidőket kell rendelni, ami lehetővé teszi a partnerek számára a megfelelő felkészülést, a szükséges anyagi és humánerőforrások, szakértői felkérések megfelelő tervezését, előkészítését és megvalósítását. Ez általánosságban minimálisan a tervezést és a széleskörű (pl. lakossági) javaslatgyűjtést tekintve 90 napban, a véleményezést tekintve 30 napban határozzuk meg. Különösen indokolt esetben ez lerövidülhet, de nem mehet 15 nap alá.

A társadalmi egyeztetésre vonatkozó következő információk azok, amelyeket rögzíteni, dokumentálni szükséges:

• a döntéshozatali folyamat jellemzői,

• a társadalmi egyeztetés folyamatára vonatkozó információk,

• a társadalmi egyeztetés aktuális állapotára vonatkozó információk,

• a társadalmi egyeztetésben résztvevő, véleménynyilvánító civil szervezetekre vonatkozó információk,

• az egyeztetésben felmerült, megjelent vélemények,

• a társadalmi egyeztetésben megvalósuló minden kommunikáció dokumentációja,

• háttéranyagok, szakértői jelentések, statisztikai adatok,

• a társadalmi egyeztetési folyamat értékelésére vonatkozó információk.

A beérkező véleményekre, a konzultációk eredményeire reagáló folyamatos és lehetőleg szervezethez szóló visszajelzés a társadalmi egyeztetési folyamat lényegi, kihagyhatatlan része. A résztvevő szereplőknek folyamatos tájékoztatást kell kapniuk arra vonatkozóan, hogy véleményük, javaslataik hogyan épültek be, vagy nem épültek be a döntéshozatali folyamatba, hogyan befolyásolták a döntéselőkészítő anyagokat, magát a döntést.

A társadalmi egyeztetésben résztvevő szereplők, és az együttműködést figyelemmel kísérő szervezetek, szakértők lehetőség szerint szánjanak szűkös erőforrásaikból a társadalmi egyeztetési folyamat értékelésére, azt minél rendszeresebben, széles körben, és a rendelkezésükre álló legjobb szakértelemmel tegyék meg, majd a lehető legtöbb irányban és csatornán kommunikálják.

 • Az együttműködésben résztvevő önkormányzat a társadalmi egyeztetési folyamat dokumentációjának részeként folyamatosan összegezze az addig történteket, rögzítsék azokat az adatokat, amelyekkel jellemezhető az egyeztetés folyamata.

Értékelés

• Minden társadalmi egyeztetésről annak lezárását követően készüljön összegző értékelés, melyet nyilvánosságra kell hozni. Ebben kiemelt felelőssége van a társadalmi egyeztetést szervező, koordináló szervezetnek.

• Az értékelés módszertanát az igények és lehetőségek határozzák meg. A különböző empirikus és elméleti szakértői vizsgálatok mellett, a résztvevők által végzett elemzések, létrehozott közös bizottságok alakítása teheti teljessé az értékelés metodikáját.

• Az értékelésekben szereplő információkat hosszú távon érdemes hozzáférhetően dokumentálni, mivel komoly tapasztalatokkal szolgálhat nemcsak az adott társadalmi egyeztetést elemzőknek, hanem a további társadalmi egyeztetések támogatásához is.

Kérdések, felvetések a „Várnegyed fejlesztésének társadalmasított tervezése” kapcsán:

  • Mi alapján választották ki a HADAS Építészeti Irodát?
  • A növényesítési koncepció nincs összhangban a város érintett területein jelenleg érvényesülő koncepcióval, virágosítási trendekkel.
  • Nem láttunk előzetes hatásvizsgálatot, hatástanulmányt a tervben szereplő koncepció megvalósulásának esetére:
    • építészettörténeti megalapozottság
    • művészettörténeti megalapozottság
    • forgalomtechnikai megalapozottság
    • szociológiai vizsgálatok eredményei a terv kapcsán
    • üzleti, piaci felmérések eredményei
    • városépítészeti összefüggések a terv összes elemére vonatkozóan.
  • Kik és mire fogják használni a tervben foglaltakat?
  • Hogyan hat a megvalósulás a helyiek munkaerő helyzetére?
  • Hogyan hat ez a helyiek közlekedési szokásaira?
  • Hogyan befolyásolja a terv a jelenlegi parkolási potenciált?
  • Miben segíti a terv a sárospatakiak életét?
  • Mennyiben befolyásolja a terv a Sárospatakra látogatók számát, kiszolgálását?
  • Miként nyilvánul meg a tervben a sárospatakiak érdeke?
  • Kérünk egy, a tervben foglalt összes új elemet megjelenítő 3 D-s, bemutatható, a vélemények megfogalmazására lehetőséget teremtő tervet közzétenni.
  • Koherencia vizsgálat a Városarculati Kézikönyvvel.
  • A parkolók számának jelenlegi relatív és abszolút csökkenése miatt egyre fokozódó problémák elé néz a város. Erre fogalmazódik-e meg megoldási javaslat a tervben szereplő parkolószámok okán?
  • A terven látható, de meg konkrét funkcióval el nem látott ingatlanoknak mi lesz a funkciójuk?
  • A tervezett kapuk funkciója kettős lehet: átenged, és kirekeszt. Melyik miatt kerültek tervezésre?

Mi került, kerül 35 millióba?

– A teljes projekt tervezéssel, társadalmasított vitával és megvalósítással?

– Csak a társadalmasított tervezés? Azaz a közzétett dokumentumok és annak közzététele?

– A szöveges részben hivatkozott, többször megvitatott anyag hol van? Hogyan férhető hozzá? Van-e költségvetése?

Csetneki József