„Bizony számok az emberek is,

Mintha sok 1-es volna az irkában.

Hanem ezek maguk számolódnak

és csudálkozik módfölött az irka,

hogy mindegyik csak magára gondol,

különb akar lenni a többinél

s oktalanul külön hatványozódik,

pedig csinálhatja a végtelenségig,

az 1 ilyformán mind 1 marad

és nem szoroz az 1 és nem is oszt.

Vegyetek erőt magatokon

és legelőször is                                                                      

a legegyszerűbb dologhoz lássatok –

adódjatok össze,

hogy roppant módon felnövekedvén,

az istent is, aki végtelenség

valahogyan megközelítsétek.

            József Attila: A számokról

A PatakÉRT Egyesület szakmai műhelyében készül egy AJÁNLÁS Sárospatak Város Önkormányzatának a helyi társadalmi egyeztetés eljárási normarendszerének kialakításához, valamint a Sárospatak Városarculati Kézikönyvének átdolgozásához is egy javaslatcsomag. Ezek a szeptemberi, illetve októberi ülésen kerülnek napirendre. E javaslatokra készülve számos szakmai irodalmat kell átnéznünk, hogy saját ötleteinket kiegészítsük az országban, világban már máshol jól működő modellekkel.

A két tervezett napirend előkészítse kapcsán néhány olyan szempontot ki figyelembe vettünk, amelyek talán első ránézésre nem is állnak szoros kapcsolatban azok címével. A kitartó szemlélő azonban hamar megtalálhatja az összefüggést, a „koherenciát”, amely a civilek gondolkodását vezeti akár e két felvetett ügy kapcsán is. Ilyenek például:

  • a közösségi identitás – nagy helyi ügyek rendbetétele, vagy közösségi használatba vétele; a közösségi identitás erősítése (kalendáriumok készítése; régi szokások felelevenítése, hagyományok ápolása, Oral History, helytörténeti kiállítás, stb).
  • a település működtetése, külső megjelenése – településszépítés; szolgáltatások színvonalának emelése, újak megszervezése; forgalombiztonság, közművelődés, parkok stb.
  • munkalehetőségek – helyi tudás, erőforrások feltárása; új, közösségi szolgáltatások beindítása; turizmus; bio- vagy ökogazdálkodás; szövetkezetfejlesztés, idegenforgalom; stb.
  • a település társadalma – kapcsolatok az önkormányzat, a képviselőtestület és a lakosság között; elégedettség mérése a szolgáltatásokkal; a társadalmi és a civil részvétel helyi közösségi formái; az egymás ismerése, az együttműködés és a bizalom mértéke a közösség szereplői között;
  • a helyi nyilvánosság, a közösségi média: az információkkal való ellátottság; a nyilvánosság kívánatos közösségi fórumai; közösségi média, nézettség, hatásfok;
  • az önkéntes munka, a helyi cselekvési kapacitás felmérése alkalmi és szervezett formában;
  • egészségügyi, szociális, oktatási, közművelődési, szabadidővel és sporttal kapcsolatos problémák feltárása, új kezdeményezések;
  • környezet- és természetvédelem – a helyi vizek, zöldterületek, levegő, erdők, vizek, mezőgazdasági területek állapota, hulladékgyűjtés, helyi konfliktusok;
  • településtervezés – közös térhasználat, funkciók átcsoportosítása, a fejlesztési irányok és prioritások meghatározása.

Néhány gondolat hadd álljon itt arról, hogy mit szeretnénk elérni a helyi döntések előkészítésének módszerében történő, általunk javasolt változtatásokkal.

„A nyitott kormányzás elvének elfogadása, a társadalmi egyeztetés fontosságának elvi szintű megfogalmazása, és a társadalmi aktivitás növelésére tett erőfeszítések hazánkban is abba az irányba hatnak, hogy a kormányzati, közigazgatási döntések hatékonysága és minősége növekedjék.”

Az Európai Bizottság által is támogatott „A Társadalmi Egyeztetések Eljárási Normarendszere”, ismertebb nevén a TEEN program legfőbb következtetése a fenti megállapítás. Ezekre támaszkodva, hivatkozva dolgoztuk ki mi ajánlásunkat. Kíváncsiak vagyunk, a sárospataki testület nagyobbik fele hogyan fog ezekre reagálni, hiszen egy demokrácia fejlettségének lényeges fokmérője, hogy milyen széles társadalmi egyetértésen nyugszanak a közhatalmi döntések. A civil részvétel lehetőségét biztosítani kell, és élni kell e lehetőséggel, amely rajtunk nem fog múlni. Ez nemcsak a civil szervezetek és a társadalom érdeke, hanem minden olyan politikai tényezőé is, mely nem akar dilettáns döntéseket hozni.

A társadalmi egyeztetésen alapuló, azzal kiegészülő konszenzusos döntéshozatal, tervezés haszna a társadalom, illetve az egyeztetésben résztvevők számára

• Legitim döntés

• Jobb minőségű döntés

• Sikeresebb végrehajthatóság

• Konfliktusmegelőzés

• A szereplők igényeinek figyelembevétele

• Demokratikusabb döntés

• Bizalom növekedése

Álljon itt néhány konkrét javalatunk is:

„1. Helyi rendeletben pontosan meg kell határozni, hogy a helyi jogalkotás, (…) folyamatában, mikor (melyik szakaszban), mi után kell társadalmi egyeztetést végezni. (Jegyző dolgozza ki.)

2. Az önkormányzat „aktuális” féléves jogalkotási munkatervét annak kezdete előtt, időrendi ütemezéssel elektronikusan tegyék közzé.

3. Az önkormányzat az aktuális jogalkotási félév után egy hónapon belül értékelje az elmúlt félév jogalkotással kapcsolatos tevékenységét, jelölje meg a feladat elvégzéséért felelős szervet vagy személyt, és az értékelést hozza nyilvánosságra.

4. Jogszabálytervezetekkel kapcsolatos előzetes hatásvizsgálat előírásának kötelezettsége (továbbá a társadalmiasítást igénylő tervezet koncepciója közzétételének kötelezettsége).

5. Az egyes lényeges jogszabályok tényleges hatályosulását értékelő utólagos (összehasonlító) hatásvizsgálatának kötelező bevezetése.

6. Mi lesz veled, Bodrog-part?”

A tervezet hozzáférhető lesz a www.patakonfo.hu oldalon legkésőbb szeptember elején.

PatakÉRT