Sárospatak város 2021- évi költségvetésében ismét van pénz játszótér építésre, fejlesztésre, ismertetünk egy javaslatot, szeretnénk, ha a játékok s a helyszín kiválasztása is az érintett közösség aktív részvételével valósulna meg!
A szöveget és a képeket szerkesztette: Jaskó Bea
Egy játszótér építése egyáltalán nem egyszerű feladat, hiszen a gyermekek biztonsága mellett a tartósság és az esztétikai szempontok is rendkívül fontosak. Az anyagválasztás a legfontosabb kérdés, hiszen ezen múlik, hogy a játszótér élettartama hosszú legyen. Egy játszótér a gyermekek számára nagyon fontos, hiszen ez a felszabadulás egyik legfőbb helyszíne. Amellett, hogy itt önfeledten szórakozhatnak, az itt lévő eszközök segítik fejleszteni a gyerekek mozgáskoordinációját. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen anyagot választunk egy játszótér megépítéséhez, hiszen ha rossz anyagból készülnek, pár év alatt megcsúnyulhatnak az eszközök, ráadásul könnyedén balesetveszélyessé válhatnak. Érdemes ezért egy olyan anyagot választani, ami tartós, ráadásul az esztétikai szempontoknak is tökéletesen megfelel. Ugyanakkor A Művelődés Háza arculatához sem mindegy milyen anyagokat választunk. Esetleg a játékelemek tematikusan is kifejezhetnének valamit, pl. Víz városa, Meseország kalandpálya stb.
Az ideális játszótér lehetőleg izgalmas és gyermekbarát, korszerű és biztonságos, de mindenképp szabványos. Figyelembe kell venni, hogy többnyire a 2-14 éves korosztály látogatja. Célszerű a korcsoportos felosztás, általában: 1 – 6 éves kor, 6 – 10 éves kor, 10 – 16 éves kor, amit a játszótér tervezésekor érdemes figyelembe venni és a játékelemeket így csoportosítani. Szerencsére A Művelődés Háza melletti tér alkalmas erre, a dombok adnak erre lehetőséget. A jelenleg is működő kondipark szintén egy idősebb korcsoportot céloz meg. Érdemes lenne kiegészíteni.
Az alábbiakban néhány ötletet gyűjtöttünk más városok játszótereinek jó gyakorlatából. Remélem egy-két elem itt is megvalósulhat. Gyakorló szülőként pedig tapasztalatainkkal szeretnénk alátámasztani, miért fontos egy-egy hasonló játékelem.
A mozgásfejlődést, egyensúlyérzéket, koordinációt fejlesztik a forgó, billegő, mászható játékok.
Ugyanezeket fejlesztik a rugós játékok, akár több személyes változatban. Ezek ráadásul a kreativitásra, képzelőerőre is hatással vannak.
A játszótér az a hely, ahol a gyerekek nemcsak kiélhetik a mozgás iránti vágyukat, hanem szabadon engedhetik a képzeletüket. A gyerekek a játszótéren nem a mászókára másznak fel, hanem a „várba”, nem a bokorban üldögélnek, hanem egy „mesebeli kunyhóban”, és nem homokot töltenek játékedényeikbe, hanem „levest főznek”, nem farönkökön ugrálnak, hanem „virágokon repülnek pillangóként”. Erre szintén alkalmasak a tér dombjai.
Amikor a kisgyerek Luke Skywalker-ként küzd meg a sötét oldallal, menekül vagy támadást intéz: nyújtózkodik, csimpaszkodik, ágaskodik, felszalad a létrán, felmászik a kötélen, átlendül, átbújik a kötél alatt, lecsúszik a rúdon azt örömmel és élvezettel teszi, és észre sem veszi, hogy közben testi erejét, fizikai állóképességét edzi, saját magát fejleszti. Milyen jó lenne egy rövid lecsúszó pálya a dombok között.
Nem is gondolnánk, hogy a nagymozgások közben (futás, mászás, lendülés, ugrás) milyen óriási fejlődés megy végbe benne, ami nem csak a gyermek fizikai erejének javulásában, koordinációjának ügyesedésében, hanem a központi idegrendszer érésében is tapasztalható . Ezt szolgálják a különböző csúzdák, aminek kialakításában a dombok adta lehetőséget ki lehetne használni.
A burkolat a hagyományostól eltérő is lehet, további játékra ösztönözve. Így a praktikusság mellett alkalmasak lesznek különböző szerepjátékokra, társasjátékokra, ügyességi játékokra, melyek a közösségi nevelés fontos részei.
A következő játékelemek inkább a nagyobb korosztálynak valók. Hisz a játszótér egyben közösségi tér, ahol összeülhetnek, beszélgethetnek, sportolhatnak.
Forrásjegyzék:
