• 11
    Shares

Az önkormányzat féléves munkatervének összeállításakor kértük, hogy vizsgáljuk felül a Városarculati Kézikönyvet tartalmi, illetve formai szempontok mentén. Ezt a javaslatunkat sem támogatta a fideszes többség.

Azonban nem szeretnénk, ha semmi sem változna a városban, ezért több „elmeszelt” javaslatunkra is vissza szeretnénk térni a közeljövőben. Ezúttal a Sárospatak Városarculati Kézikönyv miatt.

Így kezdődött 2017-ben:

“Sárospatak Város Önkormányzata

Aros János polgármester

3950 Sárospatak, Rákóczi út 32.

Tisztelt Polgármester Úr!

Örömmel értesültünk arról, hogy Sárospatakon is megkezdődtek a Települési Arculati Kézikönyv előkészítésének munkálatai.

A szeptember 13-i lakossági fórumon egyesületünk képviseltette is magát. Amint arról főépítész úrtól értesültünk is, várják a lakossági észrevételeket, javaslatokat a készülő újszerű dokumentumhoz.

A településkép védelméről szóló törvény értelmében minden településnek 2017. december 31-ig el kell készítenie a településképi rendeletét és annak előkészítéseként a Településképi Arculati Kézikönyvét. Ezt követően a helyi építési szabályzatból ki kell vezetni a településképi követelményeket tartalmazó részeket. A Településképi Arculati Kézikönyvben és a településképi rendeletben meghatározott településképi követelmények tartalmukban akár meg is egyezhetnek a jelenlegi helyi építési szabályzatban megfogalmazott településképi követelményekkel, de ezek csak abban az esetben kerülhetnek átemelésre, ha a véleményező szervekkel, és a partnerekkel történő egyeztetéseket követően továbbra is fennállnak, és a képviselő-testület ismételten elfogadja.

Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-Testületének 13/2017. (VIII. 25.) a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló rendeletének szellemében  egyesületünk csatlakozni kíván az arculati kézikönyv elkészítése tartalmi folyamatához az alábbi területeken, mások mellett:

– település fotózása megfelelő szempontsorok alapján,

– fellelhető tájépítészeti elemek és további javaslatok azok kialakítására,

– utcabútorok rendszere,

– városi információs rendszer, utcanév táblák, házszámok stb.

– javaslatok városépítészeti koncepcióhoz.

A törvény célja és szándéka, hogy a települési közösségek maguk döntsék el, hogy milyen települési környezetben szeretnének élni, hogyan őrizzék meg építészeti és természeti kultúrájukat, és hogyan fejlesszék azt. Ezért a Kézikönyv széleskörű társadalmi bevonás mellett készül, aminek megszervezése a polgármester és az önkormányzat feladata.

Másfél év előkészítő munka után a Miniszterelnökség arra a következtetésre jutott, hogy a településügy bonyolult, és a lakosság számára érthetetlen. A településügyben végrehajtásra kerülő bürokráciacsökkentő reformok egyik legfontosabb célja és mozgatója, hogy a helyi közösségek ezen keresztül képesek legyenek önmagukat irányítani, és a saját kezükbe venni a sorsukat.

Tisztelettel kérjük visszaigazolásukat együttműködési szándékunk elfogadásáról, továbbá kérjük, informáljanak bennünket a munkafolyamatokhoz illeszkedésünk szervezeti, időbeli lehetőségeiről.

A lakossági fórumon tudatták velünk, hogy az előkészítés folyamatának határideje módosult, kitolódott december 31-ig. Kérdésünk, hogy a központi információs anyagban, útmutatóban publikált időkereteket fogják-e tartani a megvalósítók, mert az igazodás lehetne számunkra is a közös pontok megtalálásához a munka menetében.

Az előttünk álló közös munka reményében várjuk megtisztelő válaszát.

Sárospatak, 2017. szeptember 19.

Üdvözlettel:

Feró István

Civil Kerekasztal Egyesület

elnök”

Eddig szólt a levél, amire válasz nem érkezett, pedig a Miniszterelnöki Hivatal hivatalos tájékoztatójában az áll, hogy a kézikönyv megalapozása széles körű társadalmi bevonással, helyi polgárok, civil szervezetek, lokálpatrióták bevonásával történik. Ezúttal sem így lett. A fenti levél bizonyítja, hogy mi megint mindent megpróbáltunk. E sorokat olvasva, talán néhányan elgondolkodhatnak azon, és tehetik szóvá, hogy „hát így nem is fog ez menni”. – Sajnos nekünk is ez a meglátásunk.

Ez a hajó elment. A Települési Arculati Kézikönyv elkészült és elkezdett működni. – Híreink szerint azzal a hatásfokkal, ahogy bevonták a város lakóit az elkészítésébe…

Így kezdődik: „Országunkban jelentős gazdasági és társadalmi fejlődés figyelhető meg napjainkban.”  Néhány szakmailag sommás megközelítés is lovasható benne (a teljesség igénye nélkül): „A történelmi település megőrizte településszerkezetét és egymással, valamint a tájjal való kapcsolatrendszerét.” (…) – olvashatjuk Aros János polgármester bevezetőjében. Sárospatak várossá nyilvánításának 50. évfordulóját ünnepeltük nemrég. Vajon a település melyik (történelmi) időszakára gondolhattak a településszerkezet megőrzése kapcsán? (1968-ban milyen településrészek kapcsolásával lett Sárospatak újra város?)

Azt is írja még, hogy „A könyv segít megismerni Tokaj-Hegyalja, ezen belül Sárospatak építészeti értékeit, hagyományait, sajátosságait.” (…)

„Cél:

  • Megismerni a város, városrészek építészeti karakterét.
  • Példák segítségével bemutatni a helyes megoldásokat.
  • Védeni és erősíteni a Tokaj-Hegyalja világörökség építészeti arculatát.”

Egy tipográfiailag (is) komoly kérdőjeleket maga után hagyó kiadványt tarthatunk a kezünkben (illetve nézhetünk meg számítógépünkön, a https://drive.google.com/file/d/1CSeDitovC3gtA_E5fLjRCrJHuTTNKSdP/view oldalon). A fotók minden tekintetben amatőrizmust mutató elkészítése és válogatása, helyenként anakronizmust rejtő tartalmi kapcsolatok házasítása tesznek fogvicsorgatva nevetségessé egy-egy oldalt.

Az „Örökségünk” fejezetcím alá rögvest egy Rákóczi utcai, hámló vakolatú épület és egy végardói bádogfedeles házcsoport képe került. Pár oldallal odébb felvillan a Színyey-ház (Domján-ház) kopott homlokzata, a lépcsőjén növő fű és a küszöbén növekedő méteres ecetfa képével… – Gondolom ez illik a Példák segítségével bemutatni a helyes megoldásokat  c. célhoz.

Ezt követően, látszólag minden összefüggés nélkül városi épületek képei kerülnek elénk, minden szöveges információ, helymegjelölés nélkül. Talán a Védeni és erősíteni a Tokaj-Hegyalja világörökség építészeti arculatát, vagy a  Megismerni a város, városrészek építészeti karakterét célok illusztrálására?

Az „Örökségünk” fejezet itt véget is ér. Most következik a „Helyi értékek” fejezet, amely szintén beazonosítás nélküli épületfotókat tartalmaz. Így a napelemekkel “helyi értékesített” városháza épületét, aztán pedig néhány magán- és középületet, útszéli keresztet és kőhidat láthatunk.

Az „Egyedi tájérték” fejezet a tengerszem fotójával indít, aztán útszéli keresztek következnek megint. Egy kép a Bodrog felől a katolikus templomról, rögtön utána az iskolakert, majd a fürdő bejárata jelenik meg, itt is minden szöveges utalás, indoklás, útbaigazítás nélkül.

Tudom, hogy így nem érdemes végigkísérni a kiadvány részleteit. Bízom abban, hogy sikerült felkelteni néhány sárospataki figyelmét a szóban forgó, jelenlegi formájában inkább kontraproduktív könyvecskére, amivel semmilyen módon nem büszkélkedhetünk el, vagy vehetjük birtokba valódi funkciójában. – Azt hiszem, nagyon sok munka maradt még a fércek eltávolítására a végleges varrásvonalak kialakításáig…

Csak ráébred végre valaki a városvezetésnél, hogy magukban, hatékony segítség nélkül, amit még a főnökeik is előírtak ezúttal, szerényebb eredményeket tudnak magukból kierőszakolni, mint kooperációval. A Miniszterelnöki Hivatal ezt így tette közzé: „A települési tervek első fázisa a Településképi Arculati Kézikönyv és a településképi rendelet, az összes többi részletszabály, így a helyi építési szabályzat is erre kell, hogy épüljön.  Ennek érdekében a Településképi Arculati Kézikönyv és a településképi rendelet megerősített, intenzív társadalmi bevonással készül, ami a közmegegyezés alapja lesz.”

… a közmegegyezés alapja lesz!

Csetneki József