Így kezdődött 2017-ben:
„Sárospatak Város Önkormányzata
Aros János polgármester
3950 Sárospatak, Rákóczi út 32.
Tisztelt Polgármester Úr!
Örömmel értesültünk arról, hogy Sárospatakon is megkezdődtek a Települési Arculati Kézikönyv előkészítésének munkálatai.
A szeptember 13-i lakossági fórumon egyesületünk képviseltette is magát. Amint arról főépítész úrtól értesültünk is, várják a lakossági észrevételeket, javaslatokat a készülő újszerű dokumentumhoz.
A településkép védelméről szóló törvény értelmében minden településnek 2017. december 31-ig el kell készítenie a településképi rendeletét és annak előkészítéseként a Településképi Arculati Kézikönyvét. Ezt követően a helyi építési szabályzatból ki kell vezetni a településképi követelményeket tartalmazó részeket. A Településképi Arculati Kézikönyvben és a településképi rendeletben meghatározott településképi követelmények tartalmukban akár meg is egyezhetnek a jelenlegi helyi építési szabályzatban megfogalmazott településképi követelményekkel, de ezek csak abban az esetben kerülhetnek átemelésre, ha a véleményező szervekkel, és a partnerekkel történő egyeztetéseket követően továbbra is fennállnak, és a képviselő-testület ismételten elfogadja.
Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-Testületének 13/2017. (VIII. 25.) a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló rendeletének szellemében egyesületünk csatlakozni kíván az arculati kézikönyv elkészítése tartalmi folyamatához az alábbi területeken, mások mellett:
– település fotózása megfelelő szempontsorok alapján,
– fellelhető tájépítészeti elemek és további javaslatok azok kialakítására,
– utcabútorok rendszere,
– városi információs rendszer, utcanév táblák, házszámok stb.
– javaslatok városépítészeti koncepcióhoz.
A törvény célja és szándéka, hogy a települési közösségek maguk döntsék el, hogy milyen települési környezetben szeretnének élni, hogyan őrizzék meg építészeti és természeti kultúrájukat, és hogyan fejlesszék azt. Ezért a Kézikönyv széleskörű társadalmi bevonás mellett készül, aminek megszervezése a polgármester és az önkormányzat feladata.
Másfél év előkészítő munka után a Miniszterelnökség arra a következtetésre jutott, hogy a településügy bonyolult, és a lakosság számára érthetetlen. A településügyben végrehajtásra kerülő bürokráciacsökkentő reformok egyik legfontosabb célja és mozgatója, hogy a helyi közösségek ezen keresztül képesek legyenek önmagukat irányítani, és a saját kezükbe venni a sorsukat.
Tisztelettel kérjük visszaigazolásukat együttműködési szándékunk elfogadásáról, továbbá kérjük, informáljanak bennünket a munkafolyamatokhoz illeszkedésünk szervezeti, időbeli lehetőségeiről.
A lakossági fórumon tudatták velünk, hogy az előkészítés folyamatának határideje módosult, kitolódott december 31-ig. Kérdésünk, hogy a központi információs anyagban, útmutatóban publikált időkereteket fogják-e tartani a megvalósítók, mert az igazodás lehetne számunkra is a közös pontok megtalálásához a munka menetében.
Az előttünk álló közös munka reményében várjuk megtisztelő válaszát.
Sárospatak, 2017. szeptember 19.
Üdvözlettel:
Feró István
Civil Kerekasztal Egyesület
elnök”
Eddig szólt a levél, amire válasz nem érkezett, pedig a Miniszterelnöki Hivatal hivatalos tájékoztatójában az áll, hogy a kézikönyv megalapozása széles körű társadalmi bevonással, helyi polgárok, civil szervezetek, lokálpatrióták bevonásával történik. Ezúttal sem így lett. A fenti levél bizonyítja, hogy mi megint mindent megpróbáltunk. E sorokat olvasva, talán néhányan elgondolkodhatnak azon, és tehetik szóvá, hogy „hát így nem is fog ez menni”. – Sajnos nekünk is ez a meglátásunk.
Ez a hajó elment. A Települési Arculati Kézikönyv elkészült és elkezdett működni. – Híreink szerint azzal a hatásfokkal, ahogy bevonták a város lakóit az elkészítésébe…
Így kezdődik: „Országunkban jelentős gazdasági és társadalmi fejlődés figyelhető meg napjainkban.” Néhány szakmailag sommás megközelítés is lovasható benne (a teljesség igénye nélkül): „A történelmi település megőrizte településszerkezetét és egymással, valamint a tájjal való kapcsolatrendszerét.” (…) – olvashatjuk Aros János polgármester bevezetőjében. Sárospatak várossá nyilvánításának 50. évfordulóját ünnepeltük nemrég. Vajon a település melyik (történelmi) időszakára gondolhattak a településszerkezet megőrzése kapcsán? (1968-ban milyen településrészek kapcsolásával lett Sárospatak újra város?)
Azt is írja még, hogy „A könyv segít megismerni Tokaj-Hegyalja, ezen belül Sárospatak építészeti értékeit, hagyományait, sajátosságait.” (…)
„Cél:
- Megismerni a város, városrészek építészeti karakterét.
- Példák segítségével bemutatni a helyes megoldásokat.
- Védeni és erősíteni a Tokaj-Hegyalja világörökség építészeti arculatát.”
Egy tipográfiailag (is) komoly kérdőjeleket maga után hagyó kiadványt tarthatunk a kezünkben (illetve nézhetünk meg számítógépünkön, a https://drive.google.com/file/d/1CSeDitovC3gtA_E5fLjRCrJHuTTNKSdP/view oldalon). A fotók minden tekintetben amatőrizmust mutató elkészítése és válogatása, helyenként anakronizmust rejtő tartalmi kapcsolatok házasítása tesznek fogvicsorgatva nevetségessé egy-egy oldalt.
Az „Örökségünk” fejezetcím alá rögvest egy Rákóczi utcai, hámló vakolatú épület és egy végardói bádogfedeles házcsoport képe került. Pár oldallal odébb felvillan a Színyey-ház (Domján-ház) kopott homlokzata, a lépcsőjén növő fű és a küszöbén növekedő méteres ecetfa képével… – Gondolom ez illik a Példák segítségével bemutatni a helyes megoldásokat c. célhoz.
Ezt követően, látszólag minden összefüggés nélkül városi épületek képei kerülnek elénk, minden szöveges információ, helymegjelölés nélkül. Talán a Védeni és erősíteni a Tokaj-Hegyalja világörökség építészeti arculatát, vagy a Megismerni a város, városrészek építészeti karakterét célok illusztrálására?
Az „Örökségünk” fejezet itt véget is ér. Most következik a „Helyi értékek” fejezet, amely szintén beazonosítás nélküli épületfotókat tartalmaz. Így a napelemekkel „helyi értékesített” városháza épületét, aztán pedig néhány magán- és középületet, útszéli keresztet és kőhidat láthatunk.
Az „Egyedi tájérték” fejezet a tengerszem fotójával indít, aztán útszéli keresztek következnek megint. Egy kép a Bodrog felől a katolikus templomról, rögtön utána az iskolakert, majd a fürdő bejárata jelenik meg, itt is minden szöveges utalás, indoklás, útbaigazítás nélkül.
Tudom, hogy így nem érdemes végigkísérni a kiadvány részleteit. Bízom abban, hogy sikerült felkelteni néhány sárospataki figyelmét a szóban forgó, jelenlegi formájában inkább kontraproduktív könyvecskére, amivel semmilyen módon nem büszkélkedhetünk el, vagy vehetjük birtokba valódi funkciójában. – Azt hiszem, nagyon sok munka maradt még a fércek eltávolítására a végleges varrásvonalak kialakításáig…
Csak ráébred végre valaki a városvezetésnél, hogy magukban, hatékony segítség nélkül, amit még a főnökeik is előírtak ezúttal, szerényebb eredményeket tudnak magukból kierőszakolni, mint kooperációval. A Miniszterelnöki Hivatal ezt így tette közzé: „A települési tervek első fázisa a Településképi Arculati Kézikönyv és a településképi rendelet, az összes többi részletszabály, így a helyi építési szabályzat is erre kell, hogy épüljön. Ennek érdekében a Településképi Arculati Kézikönyv és a településképi rendelet megerősített, intenzív társadalmi bevonással készül, ami a közmegegyezés alapja lesz.”
… a közmegegyezés alapja lesz!
Csetneki József