A pandémia megállította, vagy csak nagyon lelassította az új stratégia tervezőit. A tavaszi döntéshozatali időszakban a polgármester egy személyben elfogadta a 2014-2020 között működő kulturális stratégia beszámolóját, amely jelentős dokumentuma lehetett volna az új stratégia megalkotóinak. A PatakÉRT Egyesület képviselői kérték, kértük az elfogadó határozat újra tárgyalását, de kérésünket elutasították.

Az alábbi kérdések először 2015-ben kerültek az Önkormányzat asztalára, aztán 2016-ban is több formában, végül ez a furcsa párbeszéd született – a város első embere és köztem, bár akkor még nem voltam képviselő, – nem másról, mint Sárospatak Kulturális Stratégiájáról.

Mivel a válaszok 2016-ban fogalmazódtak meg, azóta lennének újabb kérdéseink, talán Önöknek is…

A Kulturális stratégiából (2014-2020) Csetneki József (CS.J.) idézett,

a kérdéseket is ő tette fel, – Sárospatak, 2016. augusztus 12.

Aros János válaszolt azokra (A.J.)   Sárospatak, 2016. augusztus 24.

A kommenteket Csetneki József írta (CS.J.) Sárospatak, 2016. szeptember 7.

(CS.J.) • „A magas színvonalú képző- és iparművészeti tevékenységeket bemutató kiállítások bemutatásának szakmai koncepciója kidolgozása.

Felelős: Sárospataki Képtár. Határidő: 2014. december 31.”

– Elkészült-e ez a szakmai dokumentum? Hol olvasható a koncepció?   

(A.J.) A szakmai koncepció kidolgozása folyamatban van, ez idáig írásos dokumentum nem készült ezzel kapcsolatban, tehát olvasható forma még nem elérhető.

(CS.J.) A stratégiában meghatározott időpontot nem tartották be. Ennek nyomát (következményét) nem lehet felfedezni egyik monitoring alkalmával tett megállapítások között sem, pedig már kettő is volt.

A válaszból könnyen kiolvasható, hogy semmilyen tevékenység nem kezdődött meg a kérdésben.

Nem tudni, ki döntött a határidő módosításáról, sőt azt sem, hogy egyáltalán döntött-e valaki erről.

Várjuk a koncepciót! Sőt várjuk, hogy annak kialakítása szakmai dialógus mentén folyjon!

A stratégia e pontjáról kiderült, hogy nem működik!

(CS.J.) • „Iskolák közötti együttműködési fórum (szervezet létrehozása)

Kezdeményező: Sárospatak Város Önkormányzata. Határidő: 2015. január.”

– Hol férhető hozzá a szervezet bemutatását, leírását, működését tartalmazó dokumentum? Mely intézmények a tagjai?          

(A.J.) A Sárospatakon működő iskolák között operatív módon működik együttműködés, szervezet létrehozására nem került sor. Amint azt bizonyára tudja az Ön számára is ismert tény, városunkban önkormányzati fenntartású iskola nem működik, ennek ellenére megnyugtató a tudat, hogy az iskolák szükség szerint egyeztetnek egymással és mindannyian törekednek a párbeszédre, amelynek koordinálásában az önkormányzat örömmel vesz részt.  

(CS.J.) A válasz első mondata elárulta a lényeget. Nem tudni, ki döntött a stratégia ezen pontjának módosításáról, sőt azt sem, hogy egyáltalán döntött-e valaki erről. Akkor pedig!?

Nem derülhet ki, hogy a stratégia milyen szándékkel akarta létrehozni az együttműködési fórumot, azonban valóban megnyugtató, hogy a stratégia nélkül is létezik az, de nem tudhatjuk, milyen belső tartalommal.

A stratégia e pontjáról tehát kiderült, hogy fölösleges és nem működik!

(CS.J.) • „Diákok számára létrehozott és alkalmazott kitüntető díjrendelet elfogadása és alkalmazása

Felelős: Sárospatak Város Önkormányzata. Határidő: 2015-től folyamatosan.”

– Mikor készül el a szóban forgó rendelet?

(A.J.) Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi kitüntetések adományozásáról szóló 11/2014. (VI.30.) önkormányzati rendelete a stratégia jóváhagyását követő hónapban került elfogadásra. Ezen rendelet a diákok és fiatalok számára adható elismeréseket, kitüntetéseket az alábbiak szerint szabályozza:

Junior Pro Urbe díj adományozható a város középfokú köznevelési intézményében tanuló végzős diák részére, aki kiemelkedő tanulmányi, kulturális, vagy közéleti tevékenységével Sárospatak hírnevét öregbítette.

Sárospataki középfokú köznevelési intézményenként egy elismerés adományozható, melyet a polgármester ad át az intézmény ballagási ünnepségén.

Jó tanuló – jó sportoló díj – A kitüntetés az alap- és középfokú oktatási intézmények azon tanulói részére adományozható, akik a díj átadását megelőző tanévben kiemelkedő sporteredményeik mellett jó tanulmányi átlagot értek el. Évente legfeljebb négy díj adományozható. A díjat a polgármester adja át a Képviselő-testület évi utolsó rendes ülésén.

Sárospatak Ifjú Géniusza díj adományozható annak vagy azoknak a sárospataki állandó lakhellyel rendelkező, vagy sárospataki oktatási intézményben tanulói, vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező 25 év alatti fiatalnak vagy fiataloknak, aki vagy akik a díj odaítélését megelőző időszakban országos vagy nemzetközi elismerést szereztek valamely tudományos területen, vagy művészeti ágban. Évente egy elismerés átadására kerülhet sor. A Sárospatak Ifjú Géniusza díjat az augusztus 20-a alkalmából megrendezett városi ünnepségen a polgármester adja át.

A stratégiában megfogalmazott cél megjelenik a 11/2014. (VI.30.) önkormányzati rendeletben. A Junior Pro Urbe díjjal bővült az adományozható kitüntetések sora.                            

(CS.J.) A stratégia ebben a pontban működést mutat…

(CS.J.) • „Tehetségeket támogató ösztöndíj városi ösztöndíj program kidolgozása és alkalmazása

Felelős: Sárospatak Város Önkormányzata. Határidő: 2015-től folyamatosan.”

– Milyen stádiumban van a program előkészítése? Milyen költségvetési források állnak rendelkezésre? Milyen szakmai dokumentum készült már el? Kik lettek bevonva az előkészítő munkába?

(A.J.) Jelenleg az önkormányzat anyagi lehetőségei kapacitása nem teszik lehetővé az ösztöndíj program elindítását, de minden egyéb formában igyekszünk segíteni a tehetségek tevékenységét: pl. utaztatás, infrastruktúra rendelkezésre bocsájtása, városunk külső kapcsolatainak bevonása stb.

(CS.J.) Nem tudni, ki döntött a stratégia ezen pontjának módosításáról, sőt azt sem, hogy egyáltalán döntött-e valaki erről.

A stratégia e pontjáról kiderült, hogy nem működik!

(CS.J.) • „Rendszeres művészeti alkotó pályázatok és ahhoz kapcsolódó bemutatók szervezése

Felelős: Sárospatak Város Önkormányzata. Határidő: 2015-től folyamatosan.”

– Milyen, önkormányzat által kiírt rendszeres alkotói pályázatok jelentek meg eddig, hol olvasható a terv, amely a szóban forgó koncepciót és az eddig már elvégzett (előkészítő) munka értékelését tartalmazza?    

(A.J.) A Sárospataki Képtár szervezésében a stratégia elfogadása óta, tehát az elmúlt években több alkalommal került kiírásra pályázat, és az oda érkező alkotások bemutatásra kerültek. A Zempléni Nyári Tárlat négy zempléni település összefogásával megvalósuló esemény, melyen 1989 óta mutatják meg a Zemplénben élő, vagy a tájhoz kötődő professzionális és amatőr alkotóművészek munkáit. 2016. június 24. és augusztus 10. között Sárospatakon tekinthették meg az alkotásokat az Új Bástya Rendezvénycentrumban. Ugyancsak újszerű kezdeményezésként szervezték meg a Képtár munkatársai a Fiatalok téli tárlatát. Ebben az esztendőben fotópályázat kiírására is sor kerül.

Terv nem készült, hanem a megvalósítás zajlik, melynek eredménye a kiállítótermekben megtekinthető.         

(CS.J.) Egy pályázat volt összesen: Fiatal alkotók pályázata és téli tárlata

Ez azért nem mondható rendszeresnek!

A Zempléni Nyári Tárlathoz semmi köze a kulturális stratégiának, tőle függetlenül is működött 1989 óta, „négy zempléni település összefogásával.”

Nem kifejezetten stratégához illő mondat: „Terv nem készült, hanem a megvalósítás zajlik…”

A stratégia e pontjáról is kiderült, hogy nem működik!

(CS.J.) • „Diák művészeti fesztivál önállóan, majd a városi nagy diákrendezvény részeként (diáknapok)

Felelős: Sárospatak Város Önkormányzata, a Pataki Iskolák Közössége. Határidő: 2015-től folyamatosan.

– Ennek a megszabott határidő szerint 2015-ben el kellett kezdődnie. Milyen előkészületi munkálatok folynak a városban, kik végzik ezt a munkát, milyen stádiumban van ez a tevékenység? Mi az a „Pataki Iskolák Közössége”? 

(A.J.) Szeretnénk, ha a városban élő diákok kezdeményeznék az esemény koncepciójának kialakítását, és annak lebonyolítását, melyhez az intézmények diákönkormányzatai nyújthatnak segítséget. Erre a következő, 2016-2017-es tanévet jelöltük meg. Reményeink szerint ekkor elindulhat a közös gondolkodás a fesztivál megszervezésével kapcsolatban. Természetesen az anyagi kondíciókról is gondoskodnunk kell, ennek érdekében igyekszünk pályázati lehetőséget felkutatni.     

(CS.J.) Szóval az az önkormányzat, amelyik nem tart fenn iskolát, stratégiai feladatot ad a városban élő diákoknak (2015-től folyamatosan), illetve annak a szervezetnek (Pataki Iskolák Közössége), amelynek létrehozása nem történt meg a fentebb már említett okok miatt. Diákok nélkül, a velük való kapcsolat (és pénz) nélkül ez nagyon nehéz lesz!

Nem tudni, ki döntött a stratégia ezen pontjának módosításáról, sőt azt sem, hogy egyáltalán döntött-e valaki erről.

A monitoringok erre alkalmat nyújthattak volna…

A stratégia e pontjáról is kiderült, hogy nem működik!

(CS.J.) • „Szent Erzsébet személyiségéhez és az általa képviselt értékekhez kötődő minőségi emléktárgyak létrehozásának és terjesztésének ösztönzése.

Felelős: Sárospatak Város Önkormányzata, Árpád-házi Szent Erzsébet Történelmi Társaság, Sárospatak Turizmusáért Egyesület. Határidő: 2015. január.”

– Ez a programpont milyen előkészítettségi fokon áll? Elindult-e ez a folyamat? Milyen szakmai háttérrel?  

(A.J.) A Szent Erzsébet kultuszához köthető feladatink között elsőként kell megemlítenünk, hogy a korábban az Árpád-házi Szent Erzsébet Történelmi Társaság által szervezett rendezvénysorozatot ebben az évben már Sárospatak Város Önkormányzatának koordinálásával valósítottuk meg. Az eseménysorozat városi, intézményi és civil összefogással jött létre. Költségvetési forrásaink nem tették lehetővé, hogy a tervezett és kézzel fogható emléktárgyakat elkészíttessük, de az élmények biztosításával maradandó értékeket kaptak a rendezvényre látogató vendégeink. Mind az Árpád-házi Szent Erzsébet Történelmi Társaság, mind a rendezvény megvalósításában résztvevő szervezetek támogatásukról és a további együttműködésről biztosították önkormányzatunkat.  

(CS.J.) A civil összefogásról szóló elem kifejezetten CÖF terminológia szerint értelmezi a város és a civilek kapcsolatát.

A válasz első mondatát nem sikerült értelmeznünk.

Az említett együttműködésről szóló esemény, vagy dokumentum nem ismert előttünk.

Nem tudni, ki döntött a stratégia ezen pontjának módosításáról, sőt azt sem, hogy egyáltalán döntött-e valaki erről.

A stratégia e pontjáról kiderült, hogy nem működik!

(CS.J.) • „Sárospataki iskolák 800 éves történetének beemelése a helyi tantervekbe

Felelős: Sárospatak Város Önkormányzata, KLIK intézmények, egyházi fenntartású iskolák. Határidő: 2015-től.”

– Elkészült-e a szóban forgó helyi tanterv, engedéllyel rendelkezik-e? Kik készítették? A bevezetése milyen stádiumban van? Az alapítványi iskolák milyen meggondolásból maradtak ki az intézmények sorából?

Szeretnénk többet megtudni arról, hogy a folyamatos megvalósítási kitételekkel rendelkező elemek kapcsán mi történt eddig?  

(A.J.) Az említett célkitűzést természetesen csak ajánlásként tudjuk közvetíteni a városban működő intézmények felé, hiszen fenntartói jogkörrel nem rendelkezünk. A város történelmi és nagy múltra visszatekintő oktatási hagyományai önmagukban is felhatalmazzák iskoláinkat a helyi tantervekbe történő beemelésre.

(CS.J.) A stratégia e pontja valószínű, hogy működik, hiszen a felelősök valószínű, hogy a megadott időponttal kezdődően már ajánlották a sárospataki iskoláknak, hogy módosítsák a tantervüket és valószínű, hogy azok egyébként önmaguk is javasolták már ezt önmaguknak, vagy egymásnak. – Ezzel a gondolatkísérlettel modellezhető a stratégia e pontjának átgondoltsága, szakmaisága és hatékonysága is.

Az alapítványi iskolák „kifelejtésére” irányuló kérdés itt is megválaszolatlan maradt!

A stratégia e pontjáról (is) kiderült tehát, hogy nem működik!

(CS.J.) • „A Makovecz tér és a Vízi kapu spontán közösségi térként való működési feltételinek megteremtése és biztosítása az évszakoktól függően (közösségi internet elérés, gyülekezési lehetőségek, olvasók, egyéb közösségi lehetőségek)

Felelős: A Művelődés Háza és Könyvtára, Sárospatak Város Önkormányzata. Határidő: 2014. júniusától folyamatosan.”

– Mit kell érteni a „spontán közösség”-en? Mik azok az egyéb közösségi lehetőségek? Van-e valamilyen koncepció, kiforrott elképzeléssor ennek a működtetésére a spontaneitással számoló szakmai felelősök körében?       

(A.J.) Az említett két helyszín kialakítása óta jelentős szerepet tölt be Sárospatak közösségi, kulturális és gazdasági életében. A patakiak szívesen veszik igénybe az említett területeket változatos célokkal: rendezvények, koncertek, sportesemények megvalósítása. Köszönhetően a városunkban működő, aktív, településünkért tenni akaró civil szervezetekkel való együttműködésnek, örömmel tapasztaljuk, hogy nem csak intézményeink, de civil és gazdálkodó szervezetek is kezdeményeznek és rendeznek programokat pl: Ültess jövőt! – Sárospataki Plasztik SE szervezésében, Ünnepi szentmise a Irgalmasság évében – Sárospataki Római Katolikus Egyházközség, Borterasz a Makovecz-téren, Mozi Piknik stb.

A fent említett események, rendezvények résztvevői nem konkrét meghívóval rendelkező személyek, hanem azok az érdeklődők, akiknek nem éppen az az esemény keltette az érdeklődését, ún. spontán módon.  

(CS.J.) Azt leszögezhetjük, hogy „az említett két helyszín kialakítása” nem volt része a kulturális stratégiának, tehát azok működése szintén nem kimondottan a kulturális stratégia eredménye, vagy következménye.

Megint a civil szervezeteket említi a válaszadó, pedig nem volna kötelessége…

Helyi civilek igénybe vennének más tereket is, amennyiben kapnak rá területfoglalási engedélyt…, de azok (a CÖF terminológia szerint) vélhetően nem „aktív, településünkért tenni akaró civil szervezetek”.

Megemlítésre került, hogy „az említett két helyszín kialakítása óta jelentős szerepet tölt be” Sárospatak gazdasági életében. Próbáltuk a „jelentős” szót értelmezni, de bárhogy is forgattuk azt, a két helyszínnel összefüggésben sehol sem találtuk nyomát a gazdasági életben betöltött jelentős szerepének. – Ismét egy közhely, egy kontraproduktív, fedezet nélküli szófordulat, csúsztatás a semmiről.

Sajnos nem érthető mondat csúszott be „nem konkrét meghívóval rendelkező személyek” kapcsán az ún. spontaneitással összefüggésben – talán.

A koncepcióra rákérdező elem itt válasz nélkül maradt. Nem tudni véletlenül-e.

(CS.J.) • „Vetélkedők, akciók a város történelmi múltjának jobb megismertetése céljából („Sárospatak szeretlek”, túrák, emlékhely látogatások, a hónap műtárgya, az év történelmi személyisége emlékév)

Felelős: Sárospatak Város Önkormányzata, A Művelődés Háza és Könyvtára, öntevékeny szervezetek, civil szervezetek. Határidő: folyamatosan.”

– Mik történtek eddig ebben a programelemben, milyen tervekhez lehet hozzáférni a jövőre nézve? Kik koordinálják és tartják életben ezt a folyamatot?

(A.J.) Sárospatakon több alkalommal került megrendezésre az „Itthon vagy Magyarország szeretlek” elnevezésű helyi vetélkedő. Ezeknek a vetélkedőknek természetesen kizárólag sárospataki vonatkozású témái voltak.

A XVI. Doni Hősök Emléktúra helyszíne volt a „doni áttörés” 73. évfordulóján a Béla király téren található a II. világháború áldozatainak emelt hősi emlékmű, ahol részt vettek többek között a Magyar Tartalékosok Szövetsége és a Füzéri Hadtörténeti és Helytörténeti Kör.

Jelenleg folyamatban van a Rákóczi Európai Kulturális Útvonal létrehozása, melynek kereteit a fejedelem életútjának határokon átívelő állomási határozzák meg.

Különböző civil szervezetek bizalommal keresik fel önkormányzatunkat a történelmi események, személyek kapcsán felmerülő terveikkel. Ezek nem tervezhetőek, viszont a képviselő-testület tagjai, polgármesteri hivatal köztisztviselői és az önkormányzat intézményeinek dolgozói adott esetben a legnagyobb odafigyeléssel koordinálják őket.      

(CS.J.) Az „ezek nem tervezhetőek” szófordulat itt is méltatlan egy stratégához! Különösen, ha civileket akar koordinálni, akiket persze nem kell koordinálni, mert lényegük az önirányítás, bár itt erősen híját érezzük mindnyájan a helyi közösségfejlesztés eredményeinek, nyögjük annak stratégia szintű hiányát is.

Valamilyen félreértés is átszűrődik a válaszadó soraiból, hiszen valóban nem a civilek koordinálásáról szólt a kérdés, hanem a felvetett folyamat koordinálásáról, amit úgy fest, mindenki (a képviselő-testület tagjai, polgármesteri hivatal köztisztviselői és az önkormányzat intézményeinek dolgozói) ellát.

Túrák, emlékhely látogatások, a hónap műtárgya, az év történelmi személyisége, emlékév kimaradtak a válaszból.

A stratégia e néhány pontjáról (is) kiderült tehát, hogy nem működik!

(CS.J.) • „A magyar történelemben jelentős, de nem eléggé ismert személyek munkásságának bemutatása, tevékenységük megismertetése a város nyilvánosságával

Felelős: Sárospatak Város Önkormányzata, A Művelődés Háza és Könyvtára, Református Kollégium, MNM Rákóczi Múzeuma, Sárospataki Képtár. Határidő: folyamatos.”

– Mik történtek eddig ebben a programelemben, milyen tervekhez lehet hozzáférni a jövőre nézve? Kik koordinálják és tartják életben ezt a folyamatot, milyen megállapodások keretében?

(A.J.) A MNM Rákóczi Múzeuma jelentős szerepet tölt be a magyar történelem jelentős és ismert valamint jelentős, de nem eléggé ismert személyek munkásságának bemutatásában, előadások és időszaki kiállítások megtartásával. A MNM Rákóczi Múzeumának honlapja elérhető Sárospatak város honlapjáról.

(CS.J.) Szóval az MNM Rákóczi Múzeuma jól működik. Ezt tudtuk a kulturális stratégia nélkül is. Az egyik tevékeny szereplő, az egyik felelős tehát megvan.

A többi felelős között valamelyik koordinálja ezt a stratégiai elemet? Kik és hol tehetnek javaslatot a szóban forgó személyekre? Mi a színtere ennek az elemnek?

Mintha egy egyébként működő tevékenységet emeltek volna be a stratégiába, azt a látszatot keltve mintha ez valóban függene bármilyen módon is tőle.

A stratégia e pontjáról (is) kiderült tehát, hogy nem működik!

(CS.J.) • „A nemzeti ünnepek megünneplésének újszerű megszervezése

Felelős: Sárospatak Város Önkormányzata, A Művelődés Háza és Könyvtára. Határidő: 2015-től folyamatosan.”
– A 2015-ös, 2016-os ünnepségek megrendezésében a tervezett „újszerűség” még nem volt érzékelhető. Milyen szakmai csoport végzi, milyen társadalmasítottsággal a szóban forgó kreatív tevékenységet?

(A.J.) Az elmúlt években az újszerűség elsősorban abban érzékelhető, hogy az önkormányzat egyre aktívabban tud együttműködni különböző helyi intézményekkel és helyi és távolabbi civil szervezetekkel. A trianoni megemlékezést a MINK szervezésében, a doni áttörést a már fentebb említett szervezetekkel együtt rendeztük meg. Összegezve tehát az újszerűség a szervezők sokszínűségében és az általuk adott műsorok egyre inkább minőségi voltában érzékelhető. Szeretettel várjuk Önt is ezen eseményekre, hogy személyesen is meggyőződhessen rendezvényeink hangulatáról.  

(CS.J.) Az újszerű megszervezés fogalma nem akkor valósul meg tartalmában, ha „az önkormányzat egyre aktívabban tud együttműködni különböző helyi intézményekkel és helyi és távolabbi civil szervezetekkel”, bár valahogy be kellett szőni megint a civil szót, ezt tisztán látjuk.

Kicsit hajánál fogva előrángatott fordulat, de ha egyszer ez van előírva a kommunikációs kiskátéban…

Nem vicces, de Aros János mégiscsak azt állítja, hogy benne volt a kezük a doni áttörés megszervezésében… – civilekkel!

A minőségi áttörés azonban elmaradt!

(CS.J.) „• Sárospatak Város történetének helyi tantervbe való beillesztése

Felelős: Sárospatak Város Önkormányzata, KLIK intézmények, egyházi fenntartású iskolák. Határidő: 2015-től.”

– Elkészült-e a szóban forgó helyi tanterv, engedéllyel rendelkezik-e? A bevezetése milyen stádiumban van? Kik készítették el? A sárospataki alapítványi iskolák milyen meggondolásból maradtak ki az intézmények sorából?        

(A.J.) Az említett célkitűzést természetesen csak ajánlásként tudjuk közvetíteni a városban működő intézmények felé, hiszen fenntartói jogkörrel nem rendelkezünk. A város történelmi és nagy múltra visszatekintő oktatási hagyományai önmagukban is felhatalmazzák iskoláinkat a helyi tantervekbe történő beemelésre.

(CS.J.) Itt sem válaszol az alapítványi iskolák kirekesztésére vonatkozó kérdésre.  

Sokadszorra említi itt is a fenntartói jogkörük hiányát, mintha ez lehetne az önkormányzat (a város?) egyetlen viszonya ezekhez ez intézményekhez. Minden esetre sokat elárul a közösségek hiányáról, a létező szervezetekhez való közeledésének módját mutató gondolkodásáról.

Végül is kinek az iskolájáról beszél, amikor „iskoláink”-ról tesz említést?

Nem érthető milyen beemelésről beszél? Bizonyára a jelenleg működő tantervekbe történő beemelésre gondolhat. Vagy az iskolák tantervekbe emeléséről?

(CS.J.) • „A Tokaj-hegyaljai Világörökségi terület beosztás felülvizsgálatának kezdeményezése: ’vár negyed’ világörökségi magterületbe való emelése

Felelős: Sárospatak Város Önkormányzata. Határidő: 2014-től- Erről a munkáról hol olvasható dokumentum, munkaanyag? Kik végzi ezt a munkát, milyen társadalmasítottsággal?

(A.J.) Munkaanyag elkészítésére nem került sor. Sárospatak vonatkozásában továbbra is a Rákóczi-pince képez világörökségi magterületet. Örömmel tájékoztatom, hogy Sárospatak bekerült a Nemzeti várprogramba, a fejlesztés várható kezdete 2018.      

(CS.J.) A stratégia e pontjáról (is) kiderült tehát, hogy nem működik!

Örömmel vettük értesítését arról, hogy Sárospatak bekerült a Nemzeti várprogramba.

(CS.J.) • „A város jelenlegi demográfiai és szociológiai folyamatait feltáró kutatás támogatása.”

– Ez a programpont milyen stádiumban van jelenleg? Milyen célra szeretnénk ezt felhasználni? Kik végzik el a munkát, mennyiért? És mikorra?

(A.J.) A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény 92. § (3) bekezdése rendelkezik a szolgáltatástervezési koncepció készítéséről:

” A legalább kétezer lakosú települési önkormányzat a településen, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát az önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja.”

A Képviselő-testület 2013-ban döntött a TÁMOP-5.4.9-11/1 kódszámú, Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására című pályázati kiíráson a kistérségi társulás által támogatást nyert projekt átvételéről. A TÁMOP-5.4.9-11/1-1012-0053 számú, Az alapellátások fejlesztése Sárospatak kistérségben című projekt keretében tervezésre került egy új Szolgáltatástervezési koncepció és egy kísérleti szintű Szociális Térkép elkészítése.

Egy szociális térkép célja az, hogy egy helyi társadalomról az általános ismereteknél mélyebb és szélesebb képet nyújtson. Mutassa meg a helyi társadalom rétegződését, egy szociális szolgáltatásfejlesztési koncepcióhoz szükséges mértékben bemutassa a helyi társadalmi viszonyok rendszerét. A szociális térkép nem csak a hátrányos helyzetű rétegekről nyújt mélyebb ismereteket, hanem a helyi társadalom szerkezetéről is.

A Szociális Térkép elkészítését a Millennium Intézet Alapítvány nyerte el. Feladata volt, hogy a KSH 2011-es népszámlálása és egyéb adatbázisokban elérhető adatokból megrajzolja a Sárospataki kistérség szociális ellátással érintett településeinek társadalomképét. A megállapodás szerint az adatelemzésnek lehetőség szerint ki kellett térnie a régiós, a megyei és országos adatokra is. Az alapítvány az idősoros adatokat használva vizsgálta az ellátási területet, és az így kapott információkat, a helyi viszonyokat jól ismerő személyekkel folytatott fókuszcsoportos interjúval árnyalta.

A szociális ellátó rendszeren keresztül egy célcsoportos háztartási kérdőív lekérdezésével további adatokat gyűjtött, mely a szociális ellátással érintett településeken a szociális ellátásokban részesülők összes háztartásainak 15%-ára terjedt ki.

A Szolgáltatástervezési Koncepciót és a kistérségi szintű Szociális Térképet a képviselő-testület 2014. június 27-én jóváhagyta.           

(CS.J.) „Elengedhetetlenül fontos lenne lehetővé tenni az ügyfélbarát konvergenciákat. Ezzel párhuzamosan elsődleges fontosságú lenne kihasználni a hibátlan piaci réseket.

Megfelelő időzítéssel kell új kontextusba helyezni az extenzív erőforrás-menedzsmentet.

Küldetésünk toborozni a kultúraidegen leválasztási stratégiát.

Nincs más feladatunk, mint hatékonyabbá tenni a súrlódásmentes belső hatékonyságot.

Alkotó folyamat keretében kell szintetizálni a szinergizált sztenderdizációt.

Kreatív módon kell márkázni a vizionált technológiákat.

Legfontosabb feladatom előmozdítani a közömbös szolgáltatás-felügyeletet.” (bullshit generátor)

  • E mondatok is magyarul íródtak és ide lettek másolva.

A válaszban taglalt folyamatok itt is a stratégiától függetlenül zajlanak.

A stratégia e pontjáról (is) kiderült tehát, hogy nem működik!

(CS.J.) • „A Sárospataki Művésztelep alapításnak lehetősége vizsgálata

Felelős: Sárospatak Város Önkormányzata Sárospataki Képtár. Határidő: 2015. december.”

– Történtek-e egyeztetések a városban már 2003-tól működő hivatásos művésztelep szervezőivel?

(A.J.) Önkormányzatunk a Rajztanárok Zempléni Alkotókörével folytatott egyeztetést, a Művésztelep alapításának lehetőségét folyamatosan vizsgáljuk.                                    

(CS.J.) A stratégia e pontjáról (is) kiderült tehát, hogy nem működik!

(CS.J.) • „Város középtávú kiállítás koncepciója megalkotása

Felelős: Sárospataki Képtár. Határidő: 2014. december.”

– Hol olvasható el a szóban forgó koncepció? Kik készítették és milyen társadalmasítottsággal?                                                                                                                      A város középtávú kiállítás koncepciójának megalkotására még nem került sor, kiállítóhelyeinket is magukba foglaló intézményeinek vezetői készséggel adnak felvilágosítást az

(A.J.) A város középtávú kiállítás koncepciójának megalkotására még nem került sor, kiállítóhelyeinket is magukba foglaló intézményeinek vezetői készséggel adnak felvilágosítást az adott évben megvalósuló kiállításokról.

(CS.J.) A stratégia e pontjáról (is) kiderült tehát, hogy nem működik!

(CS.J.) • „A stratégia végrehajtásának koordinációja

Felelős: Sárospatak Város Önkormányzata. Határidő: folyamatos.”

– Hol lehet olvasni a stratégia koordinációját végzők munkájáról? Kik azok és milyen társadalmasítottsággal végzik tevékenységüket?    

(A.J.) A koordináció folyamatos, a koordinációt végzők munkájáról nem olvasni lehet, hanem a munkájuk eredményét tudja megélni az, aki részt vesz a város kulturális életében. Örömmel vennénk az Ön személyes jelenlétét is ezeken az eseményeken.           

(CS.J.) Az elszámoltatás alapja így a „megélés” objektivitása lehet ebben a komolynak semmiképpen nem nevezhető szakmai környezetben.

A társadalmasítottság itt sem szerepel a válaszban. Pedig a ki nem rekesztett civilek segítenének ebben. – A kirekesztettek is.

„Örömmel vennénk az Ön személyes jelenlétét is ezeken az eseményeken.”

(CS.J.) • „A stratégia végrehajtásának monitoringja

Felelős: Sárospatak Város. Határidő: folyamatosan.”

– Milyen dokumentummal, rendelkezésekkel zárult? Lesz-e monitoring a stratégia végrehajtásának ellenőrzésére? Meg lehet ismerni annak szempontsorát? Milyen társadalmasítottsággal tervezik a tevékenység elvégzését?    

(A.J.) A stratégia elfogadásának napján, 2014. január 22-én A magyar kultúra napja alkalmából rendezett városi ünnepségen aláírásra került egy Együttműködési megállapodás, melyben az aláírók kifejezték azon szándékukat, hogy együttműködnek a stratégiában megfogalmazott célok elérésében, mely tartalmazza a végrehajtás ellenőrzését is. Az együttműködésben Sárospatak Város Önkormányzatának partnerei:

MNM Rákóczi Múzeuma, SRK Tudományos Gyűjteményei, KLIK Sárospataki Tankerülete, Józseffalváért Egyesület, Sárospataki Lokálpatrióták Egyesülete.

Mindezeken túl, a stratégiában leírtak szerint, a Képviselő- testület minden év májusáig napirendjére tűzi a végrehajtással kapcsolatos beszámolót. A képviselő-testületi jegyzőkönyvek Sárospatak Város honlapján megismerhetőek.

(CS.J.) További kérdéseket vet fel, hogy a megnevezett partner intézmények milyen módon járulhattak hozzá a monitoringhoz, a város lakosságát átverő, kizárólag pozitív kritikákat (öndicséretet) tartalmazó jegyzőkönyvekhez, el sem készült szakmai anyagokhoz, az illegitim módosításokhoz stb.

Szóval: Milyen rendelkezéseket tett a testület nyilvánvaló hibák kiküszöbölésére? Mi volt a (szakmai) szempontsoruk a monitoring alkalmával? Miért kellett két évig várnunk a feltett kérdések megválaszolására, melyet végül közérdekű adatigénylés formájában kellett benyújtani egy kormányhivatali levélváltást követően?

Erre a jelenségre bizonyára nehéz ráhúzni a civilekkel történő együttműködés hamis szólamát!

Ezek a kérdések először 2015-ben kerültek az Önkormányzat asztalára, aztán 2016-ban is több formában.

Az idő nekünk dolgozik, készül az új stratégia!

2021. február 23.

Csetneki József