A Művelődés Háza és Könyvtára Művelődési Központ és Népfőiskola igazgatója, Sajószegi Gábor a februári testületi ülésen ismertette munka- és szolgáltatási tervét. Az elfogadásra benyújtott dokumentumot elolvasva több kérdés is megfogalmazódott bennem. Mivel ezek túlnyomó része túlnyúlik egy önkormányzati testületi ülés keretein, ott csupán néhányat tettem fel szóban, amelyek lentebb is szerepelnek.
Sajószegi igazgató urat ott kértem, hogy írásban válaszoljon a megküldött kérdésekre, és egyúttal szóltam arról is, hogy a válaszokat közöni fogom a patakinfo.hu-n. Köszönöm a válaszait.
• Mit takar a „közösségek újjáépítése” kifejezés? (CS.J.)
A meglévő és stagnáló, fluktuálódó vagy fogyatkozó taglétszámú csoportok stabilizálását. pl. ZRAK, Foltos pille, Lorántffy körök. (S.G.)
• Mit lehet tudni az „intézmény marketingcsatornáinak felfuttatása” tervelemről?
Az online jelenlét fejlesztésének lehetőségeit dolgozzuk ki a humán erőforrásokhoz mérten. Olyan platformokat tervezünk használni, ahol nincs tapasztalatunk (instagram, tiktok, youtube, snapchat, podcast felületek) és a „keveset jól” elvét követve szeretnénk jól megválasztani egy, legfeljebb kettő felületet, ahol folyamatosan, akár tartalommal jelenhet meg az intézmény.
• Milyen új „programtípusok”-on gondolkodtok?
Nem tervezzük a melegvizet újra feltalálni, az új programtípus ez esetben azt jelenti, hogy meglévő – vagy régebben működő – programtípusokat gondolunk újra, vagy eddig Sárospatakon nem létező vagy utoljára nagyon régen megvalósult programtípussal kísérletezünk. Ilyenek:
- a minőségi, autós témájú rendezvény, a Sárospataki Járműmustra,
- a helyi könnyűzenében érdekelt előadóknak, zenekaroknak felületet adó program, a Patak Jam
- könnyűzenei hangszeres workshop szervezése
- az iskolai kapcsolatrendszerre építő filmes ismeretterjesztéshez, alkotó tevékenységekhez, egészségtudatossághoz kapcsolódó, iskolai osztályok méretére fejlesztett, váltásban megvalósuló szimultán programok
- online filmes közönségtalálkozók, ahol megyeszékhelyeken, fővárosban rendezett közönségtalálkozókba tud a Mozi közönsége élőben bekapcsolódni
- újabb tematikus filmklub indítása
- felületet adni a korosztályok egyik közös kulturális nyelvét jelentő népszerű japán manga/anime kultúrának, a helyi viszonyok között értelmezhető keretben (tehát nem Mondocon méret)
- az amatőr irodalmárokat célzó alkotó pályázat kiírása
stb.
Fontos hangsúlyoznom: ezek tervek, törekvések és nem ígéretek. Forrástól és kapacitástól függ a megvalósításuk.
• Mit kell érteni a „programsűrűség koncentrálása” kifejezésen? Ehhez kapcsolódik „partneri- és közönségigények” figyelembevétele kifejezések. Hogyan szerzitek be az erre adekvát információkat?
Az intézmény üzemeltetésének anyagi és emberi erőforrásai végesek az intézményi költségvetés és az MT keretei között. A programsűrűség koncentrálása azt a szervezési elvet jelenti, hogy a programokat, eseményeket, a munkavégzésre vonatkozó szabályok betartása mellett, az üzemeltetés (fűtés, energiafelhasználás) és a megvalósítás méltó, egyben más – időpontban közeli vagy ütköző – programok szempontjait is figyelembe véve koncentráljuk. Röviden: hatékonyságra törekvés. Előfordul, hogy a partneri és közönségigények nem illeszkednek a fentebb említett keretrendszerbe. Vagyis nem feltétlenül akkor és úgy tudja a stáb megvalósítani a kért szolgáltatást (fény, hang, terem, bútor, felügyelet, szakértelem, program stb.) ahogy a partner vagy a közönség igényli. Igyekszünk összhangot teremteni, pontosan megismerni a megjelenő igényeket és az intézményi működés keretei közé illesztve a rendelkezésre álló kapacitások mellett a lehető legjobb megoldást kínálni.
A közönség igényeit (vagy azok hiányát) elég jól ismerjük – minden terület felelőse itt él a városban vagy a környékén és nyitott szemmel/füllel járunk. Emellett a látogatószámok irányt mutatnak, hogy mire van igény, mire nincs.
• Hogyan méritek fel az igényeket, elégedettséget?
A kulturális stratégiához készültek igényfelmérések, azok jó támpontok, még ha régebbiek is. Az elégedettségmérésről: a tapasztalatunk szerint a közönség visszajelzésének hiánya a pozitív értékelés. Érvényesnek gondolom, hogy az jó, ha nincs visszajelzés, mert a dolgok működnek, a közönség, a partner elégedett. Ha szóban, írásban kapunk értékeléseket, örülünk. Tapasztalatunk szerint a programok utáni közvetlen elégedettségmérés nem működik, mert kevesen töltik ki a kérdőívet, szmájlit is kevesen dobálnak dobozokba. Komplexebb igény- és elégedettség mérésre készülünk, kapacitásfüggő, hogy mikor kerül rá sor.
Egyebekben a programok során felmerülő problémát, hibát jelzik felénk. A rendezvényeket minden esetben értékeljük, visszacsatolunk, ezekből tanulunk, újratervezünk.
• Kik lesznek az új partnerek, akik bevonásával számoltok?
Cégek, vállalkozások, civil szervezetek, önkéntesek. Ezekben a csoportokban nehéz változást elérni, a város társadalmának viszonylag kötött rétegezettsége, a hiányzó jó gyakorlatok és hagyományok miatt, ami befolyásolja a felsorolt partner célcsoportok mozgásterét is.
Kis mértékű vagy alkalmi pozitív mozgások előfordulhatnak a partneri, látogatói, résztvevői vagy nézőszámokban, ezeket igyekszünk is indukálni és a lehető legjobban kihasználni. Nagy mértékű gyors változás szerintem e területen nem várható.
Egyetemek: A városban található két egyetem nappali tagozatos hallgatói létszámának jövőbeli növekedése okozhat elmozdulást, de ez esetben is kérdéses, hogy az egyetemi polgárok bekapcsolódnak-e a város kulturális életébe, vagy pedig szigetszerűen szervezik az egyetemi kulturális és közösségi életet. A jelen együttműködések és folyamatban lévő projektek nagyon pozitív távlatokat vetítenek előre. Mindkét egyetemmel élő és jól működő partneri kapcsolatot ápol az intézmény, ezért őszintén remélem, hogy számos más területen tudunk majd együttműködni.
• A nyitva tartáson kívántok-e változtatni?
Hétköznap 9 órától 19 óráig
Szombaton Rendezvény esetén van nyitva
Vasárnap zárva
Jelen üzemeltetési keretrendszer és igény mellett nem tervezünk változtatást.
• Amit a tájékoztatási szokások hatékonyságáról és gazdaságosságáról írsz, teljesen elfogadható. Ugyanakkor a személyes elérések számát hogyan kívánjátok növelni?
A fentebb említett marketing csatornák kialakításával és ezzel összefüggésben a látogatószám növelésével.
• Rámértetek-e már a kiállítások és az idegenforgalom összefüggéseit reprezentáló lehetséges adatokra, van-e itt céladat megfogalmazva?
Ilyen mérés nem történt, ez nem tartozik az intézmény feladatai közé.
• A „Közösségi szolgáltatások” fejezet semmilyen tervet nem tartalmaz, csupán egy helyzetet ír le. Erről lehet-e többet megtudni?
Az intézmény működik, ellátja az alapító okiratban és a vonatkozó törvényekben előírt feladatait, tehát az elvárt (a tervben felsorolt) közösségi szolgáltatásokat optimális mértékben, hozzáférhetően biztosítja. Az a terv, hogy mindezt megfelelő minőségben és folyamatosan biztosítsuk.
• Hogy járul hozzá az intézmény működése a közösségfejlesztéshez, a társadalmi háló erősítéséhez? Vannak-e mért adatok és célértékek? Indikátorszámok?
Amit itt indikátoron értek:
A mutató, más néven indikátor egy olyan szám, aminek segítségével egy cél elérésének szintjét lehet szemléltetni. A mutató mennyiségi információt nyújt, hogy segítse a beavatkozások szereplőinek kommunikációját, tárgyalásait és a döntéshozatalt. A mutató olyan elemeket számszerűsít, amelyek egy program nyomon követése során (monitoring) vagy értékelésében relevánsnak minősülnek.
Úgy vélem, hogy a Művelődés Házában folyó eddig és ezután elvégzett munka minden területe és résztevékenysége a közösségfejlesztés és a társadalmi háló erősítését szolgálja azzal. Ugyancsak ebbe az irányba hat az, hogy az épület, a szolgáltatások, a programok eltérő belépési küszöbbel hozzáférhetőek (térítésmentesen, térítés ellenében) a különböző társadalmi rétegek és életkori csoportok széles spektruma számára.
Az indikátorokról:
Én a rendezvények számosságát, műfaji sokszínűségét, látogatottságát, az online és/vagy személyes visszajelzéseket, valamint a szervezés/megvalósítás hatékonyságát tekintem az intézmény hatókörében érvényes indikátoroknak. Mindezek adatok formájában a jegykezelő, a statisztikai és a belső szervezetirányítási rendszerünkben rendelkezésre állnak. Ezekben a számokban, értékelésekben jelentkező pozitív vagy negatív eltérések értékelése megtörténik, tanulunk, beavatkozunk, újratervezünk. Tekintettel arra, hogy a covid és a felújítás alatt minden, az intézmény működési területét jelentő közművelődési forma átalakult, évtizedes gyakorlatok szűntek meg, friss gyakorlatok váltak mérvadóvá így én a tavalyi teljes évet tekintem bázisévnek. A látogatószámban, kihasználtságban, hatékonyságban, bevételben a tavalyitól való pozitív eltérés a célérték.
• Gyakran említed az intézmény humán erőforrásának határait, munkaidőt stb. bizonyos lehetőségek akadályaként. Befogadtok-e külső, akár civil szervezet által jegyzett rendezvényt, programot, programjavaslatot? Milyen feltételekkel?
Befogadunk külsős rendezvényeket, költségtérítés fejében és kapacitástól függően. Ettől eltérő feltételeket a külsős szervezetnek a fenntartó önkormányzattal kell egyeztetnie.
• Él-e Sárospatakon a közművelődési megállapodás rendszere? Ha igen, hány van ilyen a városban?
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 79. § (1) bekezdés szerint a települési önkormányzat az önkormányzati rendeletben meghatározott közművelődési feladatok megvalósítására az e törvény követelményeinek megfelelő jogi személlyel, magánszeméllyel közművelődési megállapodást köthet. Sárospatak Város Önkormányzata önálló intézményt, A Művelődés Házát tartja fenn a kötelező közművelődési feladatok ellátására. A kötelező feladatellátáson felül az Önkormányzat – ismereteim szerint – az alábbi szervezetekkel kötött közművelődési megállapodást:
A Sárospataki Amatőr Művészekért Alapítvány
Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei
Árpád-házi Szent Erzsébet Történelmi Társaság
Szent Erzsébet Út Alapítvány
• Beszámoló jellege van több helyen a tervnek. Ez megnehezíti az értékelést, a valódi beszámoló későbbi elkészítését. Nem tudjuk meg, konkrétan milyen táborokat terveztek. Nem ismerhettük meg a „származtatott szolgálatatás”-okból tervezett bevételeket még nagyságrend szintjén sem. Vannak-e konkrétabb tervadatok?
A beszámoló jelleg nem véletlen. Nem tartjuk hasznosnak az intézmény nevében olyan vállalásokat tenni, vagy olyan jövőbeli rendezvényhorizontot felvázolni amit nem tudunk megvalósítani. Azt írjuk le, amiben biztosak vagyunk és abban vagyunk biztosak, amire van forrás és/vagy amire szerződtünk.
A származtatott szolgáltatások bevételeinek tervezett mértékét az intézményi költségvetés bevételek tábla 1.1-2, 1.6-8, 1.11 sorokon megjelenő bevételek összessége jelenti.
• A moziba látogató közönség minél szélesebb rétegének megszólítása fontos cél. – Hogyan tervezik ezt? Indikátorokat fogalmaztok-e meg magatoknak?
Minimum elvárás van, ami a szakmai teljesítmény mérhető része: kritikus, ha 10.500-11.000 nézőnél kevesebb az éves nézőszám. Az elvárt indikátorszám ködszurkálás lenne, mert ugyan tapasztalati úton valamennyire megjósolható, de igazából kiszámíthatatlan, hogy melyik film lesz látogatott. A nézőszámot az új programtípusok között felsorolt mozis programok segítségével, a lehető legszélesebb műfaji portfoliót bemutató filmkínálat összeállításával, a megjelenő változókhoz való kísérletező alkalmazkodással (pl. egyetemi, nappali tagozatos hallgatók létszámának reménybeli növekedése) és a minél hatékonyabb és eredményesebb tájékoztatással, kommunikációval tervezzük növelni.
• Összefügg ezzel, de a „Kapcsolatrendszer” fejezetben megállapításra kerül, hogy „a város intézményeivel, civil szervezeteivel, a történelmi egyházak közösségeivel és a gazdasági szervezetettek is kevesebb alkalom nyílt az együttműködésre.” – Ez kardinális probléma. A tervben nem találni megoldást célzó elemeket ennek a problémának a megoldására. Biztosan léteznek ezek. Erről lehet-e többe tudni?
A korábbi kérdésekre adott válaszokban már kifejtett tevékenységek az együttműködések lehetőségeinek megteremtését és számosságának növelését célozzák.
• Meglátásod szerint, hol tart az intézmény a saját szervezeti életútján?
Felnőttkor -> Megújulás (fenntarthatóság)
• A „Nemzetközi tevékenység” fejezetből szintén hiányolom a terveket, de hiányolom a lehetséges partnerek közül Sárospatak testvérvárosait.
A nemzetközi terveinket újra gondoljuk a pályázati források hiánya miatt. A vonatkozó pályázatainkat a szolgáltatási terv leadása után utasította el a kiíró. Azért nem részleteztem, mert nem volt ismeretünk az eredményességükről.
A testvérvárosi kapcsolattartás nem az intézmény működésének hatókörébe tartozó kérdés.
• Használtátok-e a Sárospataki kulturális stratégiát? – Érzitek-e a stratégia hiányát?
Használtuk, a Sárospatak Város Kulturális Stratégiája 2014-2020 c. dokumentum operatív programjainak intézkedései között – ahol végrehajtóként szerepel – a működési kereteknek megfelelően, saját hatókörében A Művelődés Háza elvégzi a feladatait. Új stratégia hiányát nem érezzük.
Csetneki József
