„2021.11.30. 17:00 – 18:00 Bodrog-part közösségi célú továbbfejlesztése koncepcióterv társadalmi vitára bocsátva

A helyi társadalom felelős felkészítése a vitára így történik Sárospatakon:

TÁJÉKOZTATÓ

a „Bodrog-part közösségi célú továbbfejlesztése” című TOP-7.1.1-16-H-ERFA-2020-00605 című projekt keretében elkészült koncepcióterv társadalmi vitára bocsátásáról

Tisztelt Sárospataki Lakosok, Civil- és Gazdálkodó Szervezetek!

A Bodrog part hosszú távú fejlesztését célzó tervezési folyamat során a Virtuál Építész Stúdió Kft. (3580 Sátoraljaújhely, Kazinczy u. 8.) tervezőirodája és a munkába bevont tájépítész tervezők Önkormányzatunk megbízása alapján elkészítették a Bodrog folyó jobbpartjának Görbe utca és Arad utca közötti szakaszát érintő fejlesztések koncepcióterveit, amelyek véglegesítése előtt az érintett ingatlantulajdonosok, köz- és magánintézmények, vállalkozások véleményét, javaslatait szeretnénk megismerni, de a helyi lakosság és a civil szervezetek véleménye is fontos számunkra.

Az érdeklődők a koncepcióterv dokumentációt IDE KATTINTVA érhetik el.

Az észrevételeket, javaslatokat írásban a bodrogkoncepcio@sarospatak.hu e-mail címre várjuk 2021. november 30-ig.

A beérkező vélemények, javaslatok továbbításra kerülnek a tervezők, döntéshozók felé, tartalmuk értékelése után beépülhetnek a végleges koncepcióba. Kérem, hogy a város életében kiemelt jelentőséggel bíró terület fejlesztésének előmozdítása, segítése érdekében éljenek a véleménynyilvánítás és a javaslattétel lehetőségével!

Sárospatak, 2021. november 15.

Tisztelettel: Aros János, polgármester”

Ön felkészültnek, alkalmasnak érzi-e magát arra, hogy a konkrét társadalmi vitában részt vegyen?

Tegyünk egy rövid próbát!

  • Tudja-e Ön, hogy hol van a lakóhelyén a polgármesteri hivatal? Járt-e már ott személyesen?
  • Tudja-e, hogy ki a település polgármestere?
  • Tudja-e, hogy ki a lakóhelye szerinti önkormányzati és országgyűlési képviselője?
  • Részt vesz a helyi, illetve országos szavazásokon, választásokon?
  • Kezdeményezett-e már valaki az Ön lakóhelyén a fentiekben megismert helyi fejlesztést/közösségfejlesztést? Milyen céllal?
  • Volt-e már példa társadalmi tervezési folyamatra? Mivel kapcsolatban?
  • Zajlott-e már társadalmi akció (pl. demonstráció) a környéken? Milyen ügyben?
  • Volt már rá példa, hogy az önkormányzat a lakosság véleményét kérte valamiről?
  • Ha Ön is adott véleményt: kapott visszajelzést (pl. a helyi újságon keresztül vagy levélben) arról, hogy hogyan vették figyelembe a véleményét?
  • A lakosság véleménye érezhetően befolyásolta az önkormányzati döntést?
  • Megítélése szerint lakóhelyén inkább aktívak az emberek, részt vesznek az őket érintő döntésekben vagy inkább passzívak?

Öt okot sorolunk fel, amelyek miatt előfordulhat, hogy az emberek nem szólnak bele az őket érintő ügyekbe.

Mi lehet az oka, hogy az emberek passzívak?

„Sokszor azt látjuk, hogy az embereket nehéz cselekvésre bírni, passzívak, még akkor is, ha közvetlenül kárt okoz nekik egy döntés. Több oka is lehet ennek:

  1. Nem tudják mi folyik körülöttük, így azt sem, hogy mi lehet a tervezett tevékenység, beavatkozás, beruházás célja, lehetséges eredménye.
  2. Néha azt hiszik, hogy a döntések visszafordíthatatlanok – a társadalmi folyamatokat végzetszerűen fogják fel.
  3. Vagy egyszerűen csak úgy gondolják, hogy nem tudnak semmire befolyást gyakorolni.
  4. Aztán mindenki mást vár az élettől, mindenkinek megvan a maga baja. Az új beruházások vagy jogszabályok más-más hatással lehet a különböző emberekre. Ebből az következhet, hogy az egyes emberek hiába törek-szenek a helyzet megváltoztatására, cselekedeteik sokszor nem összehangoltak, elszigeteltek.
  5. A legtöbb ember meg van győződve arról, hogy a társadalomban mindenkinek megvan a szerepe és mindenkinek a saját szerepével kell foglalkoznia. Ezért, úgymond, „nem avatkoznak más dolgába”.

Így aztán a vége gyakran az, hogy nem is akarnak részt venni a róluk szóló döntésekben.

Ismeri Ön a lakóhelyére vonatkozó városfejlesztési koncepciót? Mert ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy érdemben véleményt formálhasson pl. a Bodrog-part közösségi célú továbbfejlesztése koncepcióterv -ről.

Szerettük volna rendbe tenni Sárospatakon a döntések társadalmasításának rendszerét, de a fideszes többség – ahogy eddig megszokhattuk tőlük – ezt a javaslatunkat is leszavazta, így ezúttal is arra fognak hivatkozni, hogy kitették társadalmasításra a koncepciót, aztán nem történt semmi a „zemberek” részéről… Pedig a hibát a városvezetők követik el, amikor messze nem tesznek meg mindet azért, hogy alkalmasság, képesség tegyék a helyi társadalom tagjait és közösségeiket arra, hogy érdemben legyenek képesek beleszólni abba, ami velük történik, azaz az őket érintő döntések valós befolyásolói lehessenek.

Ismerős a mese?

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer négy ember, név szerint: Mindenki, Valaki, Bárki és Senki. Egy szép napon szóltak Mindenkinek, hogy akadt egy fontos munka, sürgősen meg kell csinálni. Mindenki biztos volt benne, hogy Valaki megcsinálja. Bárki megcsinálhatta volna, viszont Senki se csinálta meg! Valaki dühös lett emiatt, mivel ez Mindenki dolga lett volna. Mindenki úgy gondolta, hogy Bárki megcsinálhatná, és Senki nem vette észre, hogy Mindenki kerüli a munkát. Végül Valaki lett, akit Mindenki okolt, amiért Senki nem csinálta meg azt, amit Bárki megtehetett volna.

Felhasználtuk a RAJTunk múlik! Hogyan szervezkedjünk és képviseljük érdekeinket a lakóhelyünkön? c. kiadványt.

Szerzők: Bodorkós Barbara – Kajner Péter – Kovács Edit – Peták Péter – Péterfi Ferenc

Csetneki József