• 238
    Shares

Beszámoló a december 13-i testületi ülésről

Talán ez a Csetneki József által elmondott néhány mondat volt a legjellemzőbb a december 13-i hosszúra nyúlt ülésre, ahol a viták három kérdés köré csoportosultak: az első az előterjesztések minősége, a második, hogy miket tekintünk stratégiai kérdéseknek, miről akarunk tárgyalni az 5 éves önkormányzati ciklus első 6 hónapjában, valamint, hogy mennyire veszünk komolyan egy kérdést, aminek még a címében is szerepel a stratégiai szó. Csetneki József fenti hozzászólása az első problémára reagál, azt igyekszik érthetővé tenni az ilyen különbségtételtől szemmel láthatóan elszokott fideszes többség számára, hogy a tartózkodás nem azt jelenti, hogy nem-mel válaszolunk a kérdésre, hanem azt, hogy úgy látjuk, hogy nem kaptunk a döntéshozatalhoz elégséges információt, vagy rossznak tartjuk a kérdés felvetést. 

Sajnos úgy látjuk, hogy a testületben helyet foglaló fideszes többség, értetlenséggel, ha nem éppen ellenségesen reagál, ha olyan véleménnyel találkozik, ami néhány ponton nem teljesen egyezik az övékkel.

Néhány ponton …. de ezek azért többnyire stratégiai kérdések, vagy éppen arról szólnak, hogy mit tekintünk stratégiainak. Egy hosszú, közel 8 órás, 32 napirendi pontot tárgyaló (link napirendi pontok) üléssel zártuk az évet, volt jónéhány előterjesztés, ami csak formális döntést igényelt, döntöttünk az intézmények költségvetésében keletkezett megtakarítások és többletbevételek felhasználásáról, illetve a város tulajdonában álló gazdasági társaságok vezetőinek jutalmazásáról és voltak stratégiai jellegű döntések is: például a 2020. első félévi ülések tárgyalandó témáiról és a címben is jelzett településfejlesztési stratégiáról.

Illetve volt egy negyedik témakör is, amiben parázs vita keletkezett: a településrendezést érintő témakörben a Református kollégium tanuszoda építésével és az Iskolakert felújításával kapcsolatban meghívást kapott a Tiszáninneni Református Egyházkerület Püspöke, akit Sorosi Zsolt építész és Egeresi Gábor a Sárospataki Református Kollégium titkára képviselt. Tőlük megtudtuk, hogy a Református Kollégium a felújítás után valóban tervezi az Iskolakert bezárását, de csak este, a Várkert nyitvatartásához igazodva. A másik kérdés a tanuszoda helye és nyitottsága volt (a város többi diákja is használhatja-e majd tanuszodaként, előbbiről még nincs végleges döntés és úgy tűnik, hogy a nyitott vagy zárt használat érzelmektől sem mentes vitákat generál a felek között. (Hasonlóan a Wáberer sportcsarnokhoz…) Csetneki József kezdeményezte, hogy legyen valamilyen tisztázó egyeztetés a város és a Református Kollégium vezetése között, hogy rendeződhessen ez a konfliktus, de mint Aros Jánostól megtudtuk a konfliktust csak Csetneki József gerjeszti….. 😊

A Református Kollégium tanuszodájáról, az Iskolakertről korábbi sérelmekről és jövőbeli aggodalmakról szóló vita 30 percig  tartott.

Visszatérve az előterjesztésekhez, a Pénzügyi Bizottság elé kerülő napirendi pontok, a város tulajdonában lévő cégek vezetőinek jutalmazásáról, vagy az intézmények költségvetésen belüli átcsoportosításáról eredetileg nem tartalmazták a mérleg vagy az eredménykimutatás egyetlen sorát sem, holott a testület egy korábbi, ezt (a város tulajdonában álló végek vezetőinek jutalmazását)  szabályozó határozata előírja, hogy jutalom akkor adható, ha a társaság működése nyereséges, illetve az üzleti terv teljesül. Ez öt előterjesztést és 9-10 döntést is érintett, volt, ahol ez csak formai problémának tűnt, mert az előterjesztés e nélkül is értelmezhető volt, de könnyen belátható, hogy például ahhoz, hogy a városi cégek vezetőinek jutalmazásáról érdemi döntést hozzunk mindenképpen látni kellett az eredményszámokat hiszen a testület egy korábbi határozata is ezt írta elő feltételként. Így én a Pénzügyi Bizottság ülésein ezeknél a kérdéseknél tartózkodtam, akkor is, ha az előterjesztések tartalmával egyetértettem. Így kívántam kifejezni, hogy az előterjesztés hiányos és így nem teljesen átlátható. Ezt a tartózkodást a testületi ülésen mindegyik napirendi pontnál megindokoltam, amire háromféle választ kaptam.

  1. miért nem járok utána, kérdezzem meg a hivatali dolgozóktól, 
  2. ne zaklassam fölöslegesen a hivatali dolgozókat 
  3. miért akarok én ilyeneket tudni, számok nélkül is látszik, hogy minden rendben van

Azt itt is mindenképpen el kell mondanom, hogy a hivatali dolgozóktól eddig mindig maximális segítséget kaptam, igyekeztek minden kérdésemre válaszolni. Sajnos erre nem mindig van lehetőségük, mivel a testületi ülés előtti héten pénteken délután kapjuk meg az előterjesztéseket és hétfőn 13.00 – kor már össze is ül a pénzügyi bizottság. Így mindössze néhány óra lenne arra, hogy kérdezzek, ők pedig összeszedjék a válaszhoz szükséges információkat. Tehát még egyszer köszönet a hivatalban dolgozó szakértőknek! és itt kell megemlítenem, hogy olyat hibáztam, amilyet én előttem nem hibázott még senki: a testületi ülésen rendeletként hivatkoztam egy testületi határozatra! 😊

Végül megszavaztuk az intézmények által kért pénzügyi átcsoportosításokat és az önkormányzati cégek vezetőinek jutalmát is. Viszont azt kértük, hogy a 2020. első félévi munkatervben szerepeljen egy beszámoló anyag a sárospataki intézmények és cégek humán és bérpolitikájáról. Sajnos ez a kezdeményezésünk (is) teljes értetlenséggel és elutasítással találkozott. A legjellemzőbb reakció az volt, hogy miért mi akarjuk megmondani, hogy mennyit keressen a szakács vagy a takarító. Természetesen nem akarjuk megmondani, hogy ki mennyit keressen és nem is arra vagyunk kíváncsiak, hogy személy szerint ki mennyi pénzt visz haza. Viszont az gondoljuk, hogy ha azt szeretnénk, hogy Sárospatak egy olyan kisváros legyen, ahol jó élni, akkor számos dolgot át kell gondolni, stratégiát kell alkotni, ennek pedig kiindulópontja a jelenlegi helyzet felmérése. Jó lenne tudni, hogy hány ember dolgozik a városnak, milyen végzettséggel, milyen státuszban / közfoglalkoztatott, közmunkás, alkalmi munkavállaló, köztisztviselő, közalkalmazott, szerződésese alkalmazott/ és ezekhez milyen átlagbérszínvonal és motivációs rendszer tartozik. Na, hát ezt a javaslatunkat a fideszes többség leszavazta, de a korábbi gyakorlattól eltérően Saláta László lokálpatrióta most, ha nem is tartott velünk, de tartózkodott!

Ugyanígy leszavazták a következő félévre tervezett több más napirendi ponti javaslatunkat is, amiket Csetneki József terjesztett elő: a többség nem támogatta, hogy napirendre vegyük egy médiakoncepció megalkotását, hogy beszéljünk ifjúságpolitikáról, hogy legyen a városnak idegenforgalmi- és civilkoncepciója. Pedig utóbbit még Saláta László lokálpatrióta is támogatta…. Csak két javaslat ment át, amiket Aros János polgármester személyesen is fontosnak tartott (mivel mindenképpen napirendre kell venni őket): beszámoló a szennyvíz csatorna rendszer cseréjéről (hivatalos nevén szennyvíz derogációs rendszer) és döntés a településfejlesztési stratégia előkészítő dokumentumról. 

Ez utóbbit mi is nagyon fontosnak tartjuk, mert szükség lenne egy olyan átfogó anyagra, mely pontosan, számokkal alátámasztva bemutatja azt, hogy hol tart most a város, mik az erősségek, a gyengeségek és a lehetőségek; ami a következő öt éves önkormányzati ciklus stratégiáját megalapozza, ami alapján lehet arról dönteni, hogy milyen fejlesztésekbe fogjon bele a város, mire nyújtson be pályázatot.

Reméljük, hogy az idén készülő településfejlesztési stratégiát majd a fideszes többség is komolyabban veszi, mint a jelenleg érvényben lévőt, amit az éppen futó pályázati kiírások szerint, amolyan gumistratégiaként folyamatosan kiegészítenek, átdolgoznak. Most például az Integrált Településfejlesztési Stratégiába illesztettük be egy határozattal azt a 7,5 md Ft értékű 28 már befejezett vagy éppen elkezdett projektet amit az INNOVO Kft kezel. Pontosabban illesztette be a testület, mert a Patakért jelöltjei közül hárman is tartózkodtunk, ami ismét meglehetős értetlenséggel találkozott, pedig …. Pedig egyszerű, a fejlesztések nagy többségével egyetértünk, de a választási programunkban megfogalmazott irányokhoz tartva magunkat ebben a formában nem tudjuk támogatni a Tengerszemnél megvalósult via ferrátát, nem örülünk annak, hogy a bicikliutak fejlesztésére szánt pénzből csak minimális kerékpáros út épül (ugyanakkor tudjuk, hogy a Herceg utca felújítása is fontos) és biztos, hogy a Zöld Város projektre kapott forrásokat is inkább a Szent Erzsébet sétány korszerűsítésére fordítottuk volna, mint több kisebb park felújítására. Örülünk annak, hogy Sárospatak végre sok forráshoz jutott, elismerjük azt, hogy mindazok, akik ezeken a projekteken dolgoznak rengeteg munkát, időt és energiát fordítottak arra, hogy ezek a fejlesztések megvalósuljanak, de fontosnak tartjuk, hogy ne a pályázatokhoz igazítsuk a fejlesztéseket, hanem legyen néhány jól megfogalmazott stratégia célunk és ezekhez keressük meg a forrásokat! Ezt akartuk kifejezni a tartózkodásunkkal…

Közel egy órás Vita az Integrált településfejlesztési Stratégia módosításáról és a Sárospatak most futó projektjeiről

Mert ha így lenne, akkor sokkal hatékonyabb lehetne a városmarketingre szánt pénzek felhasználása is. Például most megszavaztuk, hogy elfogadjuk a szervezők felkérését, hogy a Tour de Hongrois biciklis körtúra egyik rajtja Sárospatakról induljon. Ezért 5 millió forintot kell fizetnie a városnak. Az ötlet jó, de mennyivel jobb lenne, ha az átgondolt fejlesztések eredményeképpen az ide érkező turisták valóban egy bicikliutakon bejárható várost találnának itt – és annál már csak az lenne jobb, ha az egész vidék fejlett bicikliút-hálózattal büszkélkedhetne!

 A hosszú nap színfoltjai: Aros János polgármester átadta a jó tanuló – jó sportoló díjakat az iskolák által jelölt diákoknak és beiktattunk egy közmeghallgatást is. Az ülés után az Új Bástya Kávézójában Patakért Egyesületként is tartottunk egy találkozót támogatóinkkal. Ez utóbbit január 10-én megismételjük, várunk mind érdeklődőt szeretettel!

Addig is: