Település Arculati Kézikönyv és a városlakók...

Szerző: 
patakinfo

"Sárospatak Város Önkormányzata

Aros János polgármester

3950 Sárospatak, Rákóczi út 32.

 

Tisztelt Polgármester Úr!

Örömmel értesültünk arról, hogy Sárospatakon is megkezdődtek a Települési Arculati Kézikönyv előkészítésének munkálatai.

A szeptember 13-i lakossági fórumon egyesületünk képviseltette is magát. Amint arról főépítész úrtól értesültünk is, várják a lakossági észrevételeket, javaslatokat a készülő újszerű dokumentumhoz.

A településkép védelméről szóló törvény értelmében minden településnek 2017. december 31-ig el kell készítenie a településképi rendeletét és annak előkészítéseként a Településképi Arculati Kézikönyvét. Ezt követően a helyi építési szabályzatból ki kell vezetni a településképi követelményeket tartalmazó részeket. A Településképi Arculati Kézikönyvben és a településképi rendeletben meghatározott településképi követelmények tartalmukban akár meg is egyezhetnek a jelenlegi helyi építési szabályzatban megfogalmazott településképi követelményekkel, de ezek csak abban az esetben kerülhetnek átemelésre, ha a véleményező szervekkel, és a partnerekkel történő egyeztetéseket követően továbbra is fennállnak, és a képviselő-testület ismételten elfogadja.

Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-Testületének 13/2017. (VIII. 25.) a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló rendeletének szellemében egyesületünk csatlakozni kíván az arculati kézikönyv elkészítése tartalmi folyamatához az alábbi területeken, mások mellett:

- település fotózása megfelelő szempontsorok alapján,

- fellelhető tájépítészeti elemek és további javaslatok azok kialakítására,

- utcabútorok rendszere,

- városi információs rendszer, utcanév táblák, házszámok stb.

- javaslatok városépítészeti koncepcióhoz.

A törvény célja és szándéka, hogy a települési közösségek maguk döntsék el, hogy milyen települési környezetben szeretnének élni, hogyan őrizzék meg építészeti és természeti kultúrájukat, és hogyan fejlesszék azt. Ezért a Kézikönyv széles körű társadalmi bevonás mellett készül, aminek megszervezése a polgármester és az önkormányzat feladata.

Másfél év előkészítő munka után a Miniszterelnökség arra a következtetésre jutott, hogy a településügy bonyolult, és a lakosság számára érthetetlen. A településügyben végrehajtásra kerülő bürokráciacsökkentő reformok egyik legfontosabb célja és mozgatója, hogy a helyi közösségek ezen keresztül képesek legyenek önmagukat irányítani, és a saját kezükbe venni a sorsukat.

Tisztelettel kérjük visszaigazolásukat együttműködési szándékunk elfogadásáról, továbbá kérjük, informáljanak bennünket a munkafolyamatokhoz illeszkedésünk szervezeti, időbeli lehetőségeiről.

A lakossági fórumon tudatták velünk, hogy az előkészítés folyamatának határideje módosult, kitolódott december 31-ig. Kérdésünk, hogy a központi információs anyagban, útmutatóban publikált időkereteket fogják-e tartani a megvalósítók, mert az igazodás lehetne számunkra is a közös pontok megtalálásához a munka menetében.

Az előttünk álló közös munka reményében várjuk megtisztelő válaszát.

Sárospatak, 2017. szeptember 19.

Üdvözlettel:

Feró István

elnök"

Eddig szólt a levél, amire válasz nem érkezett, pedig a Miniszterelnöki Hivatal hivatalos tájékoztatójában az áll, hogy a kézikönyv megalapozása széles körű társadalmi bevonással, helyi polgárok, civil szervezetek, lokálpatrióták bevonásával történik. Ezúttal sem így lett. A fenti levél bizonyítja, hogy mi megint mindent megpróbáltuk. E sorokat olvasva, talán néhányan elgondolkodhatnak azon, és tehetik szóvá, hogy „hát így nem is fog ez menni”. – Sajnos nekünk is ez a meglátásunk.

Ez a hajó elment. A Települési Arculati Kézikönyv elkészült és elkezdett működni. – Híreink szerint azzal a hatásfokkal, ahogy bevonták a város lakóit az elkészítésébe…

Így kezdődik: „Országunkban jelentős gazdasági és társadalmi fejlődés figyelhető meg napjainkban.” Néhány szakmailag sommás megközelítés is lovasható benne (a teljesség igénye nélkül): „A történelmi település megőrizte településszerkezetét és egymással, valamint a tájjal való kapcsolatrendszerét.” (…) – olvashatjuk Aros János polgármester bevezetőjében. Sárospatak várossá nyilvánításának 50. évfordulóját ünnepeljük idén. Vajon a település melyik (történelmi) időszakára gondolhattak a településszerkezet megőrzése kapcsán? (1968-ban milyen településrészek kapcsolásával lett Sárospatak újra város?)

Azt is írja még, hogy „A könyv segít megismerni Tokaj-Hegyalja, ezen belül Sárospatak építészeti értékeit, hagyományait, sajátosságait.”

„Cél:

  • Megismerni a város, városrészek építészeti karakterét.
  • Példák segítségével bemutatni a helyes megoldásokat.
  • Védeni és erősíteni a Tokaj-Hegyalja világörökség építészeti arculatát.”

Egy tipográfiailag komoly kérdőjeleket maga után hagyó kiadványt tarthatunk a kezünkben (illetve nézhetünk meg számítógépünkön, a https://drive.google.com/file/d/1CSeDitovC3gtA_E5fLjRCrJHuTTNKSdP/view oldalon. A fotók minden tekintetben amatőrizmust mutató elkészítése és válogatása, helyenként anakronizmust rejtő tartalmi kapcsolatok házasítása tesz fogvicsorgatva nevetségessé egy-egy oldalt. Az „Örökségünk” fejezetcím alá rögvest egy Rákóczi utcai, hámló vakolatú épület és egy végardói bádogfedeles házcsoport képe került. Pár oldallal odébb felvillan a Szinyey-ház (Domján-ház) kopott homlokzata, a lépcsőjén növő fű és a küszöbén növekedő méteres ecetfa képével… - Gondolom ez illik a Példák segítségével bemutatni a helyes megoldásokat c. célhoz.

Ezt követően, látszólag minden összefüggés nélkül városi épületek képei kerülnek elénk, minden szöveges információ, helymegjelölés nélkül. Talán a Védeni és erősíteni a Tokaj-Hegyalja világörökség építészeti arculatát, vagy a Megismerni a város, városrészek építészeti karakterét célok illusztrálására?

Az „Örökségünk” fejezet itt véget is ér. Most következik a „Helyi érétkek” fejezet, amely szintén beazonosítás nélküli épületfotókat tartalmaz. Így a napelemekkel "helyi értékesített" városháza épületét, aztán pedig néhány magán- és középületet, útszéli keresztet és kőhidat.

Az „Egyedi tájérték” fejezet a tengerszem fotójával indít, aztán útszéli keresztek következnek megint. Egy kép a Bodrog felől a katolikus templomról, rögtön utána az iskolakert, majd a fürdő bejárata jelenik meg, itt is minden szöveges utalás, indoklás, útbaigazítás nélkül.

Tudom, hogy így nem érdemes végigkísérni a kiadvány részleteit. Bízom abban, hogy sikerült felkelteni néhány sárospataki figyelmét a szóban forgó, jelenlegi formájában inkább kontraproduktív könyvecskére, amivel semmilyen módon nem büszkélkedhetünk el, vagy vehetjük birtokba valódi funkciójában, tudniillik, hogy valódi jó mintákat láthatunk benne, sőt el is büszkélkedhetünk azokkal mások (nem patakiak) előtt. – Azt hiszem, nagyon sok munka maradt még a fércek eltávolítására a végleges varrásvonalak kialakításáig…

Csak ráébred végre valaki a városvezetésnél, hogy magukban, hatékony segítség nélkül, amit még a főnökeik is előírtak ezúttal, szerényebb eredményeket tudnak magukból kierőszakolni, mint kooperációval. A Miniszterelnöki Hivatal ezt így tette közzé: „A települési tervek első fázisa a Településképi Arculati Kézikönyv és a településképi rendelet, az összes többi részletszabály, így a helyi építési szabályzat is erre kell, hogy épüljön. Ennek érdekében a Településképi Arculati Kézikönyv és a településképi rendelet megerősített, intenzív társadalmi bevonással készül, ami a közmegegyezés alapja lesz.”

… közmegegyezés alapja lesz!

 

patakinfo