Különvélemény

Szerző: 
patakinfo

 A közösség értéke és a fejlődés fogalma a közösségfejlesztés két tartóoszlopa. A közösségfejlesztés tartalmának megközelítése egyfelől tehát a közösség és a fejlesztés  fogalmak tisztázásával, számunkra való értelmezésével lehetséges. Meg kell jegyeznünk, hogy más fogalmak történetiségének, tartalmuk változásának körüljárása is indokolt lenne, hiszen a közösségfejlesztésben mindazok az ideálok és értékek kifejeződnek, amelyek az éppen aktuális társadalmi környezetben megjelennek. „Humanitáriánus szempontból a közösségfejlesztés úgy tekinthető, mint a közösség, a kölcsönös segítségnyújtás, a társadalmi támogatás keresése, az ember felszabadítása egy elidegenedett, elnyomó, versengő és individualista társadalomban.” (Campfens, 1997)

Szerző: 
patakinfo

Demokrácia

Szerző: 
patakinfo

A történelemben számos példa van arra, hogy 30 évenként szükségszerű a megújulás. Nálunk lassan itt az ideje, hogy egy új nemzedék lépjen a színre és nem megtagadva elődei által létrehozott értékeket - sőt azok figyelembe vételével – új alapokra helyezve indítsa el egy valódi polgári társadalom felépítését, minél szélesebb körben bevonva a különböző civil mozgalmakat. Végezetül zárásként egy Széchényi idézetet ajánlok mindnyájunk figyelmébe: „Az ország java nem egyesek, s néhány magányosok hasznán, hanem az egész virágzásán alapulhat.”

Szerző: 
patakinfo

https://www.youtube.com/watch?v=h9BScRlI-DM&feature=youtu.be

Fokozott érdeklődés mellett zajlott le 2018. március 1-én az ellenzéki képviselőjelöltek vitája a Singer Rendezvénházban. 

A felkérést elsőre elfogadó képviselő-jelölteknek:

  • Köteles László, Új Kezdet, LMP
  • Mikola Gergely, Jobbik
  • Zaveczki Tibor DK, MSZP, Párbeszéd, Szolidaritás
Szerző: 
patakinfo

1. Egyetértünk a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről preambulumában megfogalmazott alapvető állásponttal, mely szerint: „A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.”

2. A Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága (a továbbiakban Bizottság) vitatkozik azokkal az álláspontokkal, amelyek az általános műveltség nagy területei, a reáliák és humaniórák között valamilyen pragmatista megfontolás szerint, fontossági alapon különbséget tesznek. A Bizottság javasolja a középfokú szakképzésben, elsősorban a szakgimnáziumokban a szakmai és általánosan képző tárgyak arányainak újragondolását, és az oktatott természettudományi tartalmak (tantárgyak) körének bővítését.

3. A Bizottság szerint a közoktatás elsődleges feladata az élethosszig tartó tanulás képességének a kialakítása és nem a naprakész munkavállalók kibocsátása a gazdaság szereplői számára.

Oldalak