Civil Kerekasztal

A Sárospataki Civil Kerekasztal Egyesület első levelében foglalt indítványára semmilyen válasz, reakció nem érkezett a címzettektől. Pedig az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata az alábbiakat rendeli el a polgármester számára:

(„29. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását célzó indítvány megtételére a polgármesternél

a) a képviselőtestület tagja,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) Hatályon kívül helyezve.

d) a jegyző,

e) helyi nemzetiségi önkormányzat,

f) helyi társadalmi szerv vezető testülete,

g) helyi társadalmi szerv vezetője,

h) sárospataki, választójoggal rendelkező személy jogosult.

(2) Az önkormányzati rendelet alkotására irányuló kezdeményezést a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen ismerteti.

(3) A képviselő-testület a kezdeményezésről folytatott vita után dönt a szabályozás szükségességéről, meghatározza a szabályozás tárgykörét és főbb elveit, a rendelet-tervezet elkészítésének módját, határidejét és felelősét.”)

A 2015. január 23-án megtartott első kerekasztal közössége az alábbi javaslatok megküldésével bízott meg, hivatkozva az Önkormányzat SZMSZ-ének 29. §-ára

Tisztelt Sárospatakiak! 

Minden érdeklődőt, minden patakit, akinek véleménye van az önkormányzat tevékenységéről, akinek jobbító javaslata van Sárospatak élhetőbbé tételéhez, szeretettel várunk január 23-án 17.00 órakor!

Egymást követik a tüntetések. Végre. Sokkal hamarabb kellett volna kapcsolni. A Milla, a Szolidaritás és sok civil kezdeményezés már évek óta próbált ébresztőt fújni, de az istennek sem ébredt a nép. Pedig látta, hogy megalázzák és kilopják már a szemét is.

A civil aktivitás hazánkban nemzetközi összehasonlításban kirívóan alacsony – Európában a második legrosszabb pozíciót foglaljuk el. Utasi Ágnesék országos reprezentatív felmérése szerint az általuk megkérdezettek nem egészen harmada tartozik szervezett civil közösségbe, legtöbben sport-, vallási, természetvédelmi vagy jótékonysági szervezetekhez – vagyis hangsúlyozottan nem „hatalomkritikai” szervezetekhez. Intenzív közéleti aktivitást csak minden ötödik válaszadó fejt ki.

Az idei választások eredményeiből nem az olvasható ki, hogy a magyar nép, olyan nagyon el kívánná zavarni azokat, akik az önkényt újra a nyakunkba hozták. Vajon miért nem? Leginkább azért, mert a választók jelentős része nem látja úgy, hogy a jelenlegi ellenzék által képviselt alternatíva lényegesen vonzóbb lenne számukra a jelenlegi kurzusnál.

Tisztelt olvasóink Sárospatakon, és a világ más részeiben!

Önkormányzati választások előtt vagyunk néhány nappal. A médiát telehazudó politikusok megítélésének ideje összecsúszik sajnos a folyamatosságról erre a pár napra, hétre, mert mi már ilyenek lettünk. Mi választók. Elfelejtjük ígéreteiket, sőt elfelejtjük azokat számon kérni is!

Hadd álljon itt a honlapunk korábban elindított kérdőívének összesített, részben feldolgozott változata, amely feketén-fehéren megmutatja a szóban forgó hivatalos sikerpropaganda és az emberek tapasztalatokon alapuló valóságérzetének különbségeit!

Olvassák ki a sorokból, mi a véleményük városi lakótársaiknak a megélt valóságról, talán azt is megfogalmazzák páran, miben hazudnak nekik folyamatosan és hallatlanul kártékonyan a város jelenlegi vezetői.

Kedves Civil Barátaink!

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése és azegyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben a közhasznúság feltételeit módosító rendelkezések több civil szervezet alapító dokumentumainak módosítását teszik szükségessé, illetve azon közhasznú szervezeteknek, akik ezen státuszukat meg kívánják őrizni, a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételét kell kérvényezniük. 

Mivel továbbra is az egyoldalú, kontroltalan közlések helye a helyi média kizárólagos használóinak egyetlen létező eszköze és módszere, álljon itt néhány helyreigazítás:

Szeretnénk e cikk segítségével akár városunk vezetőit rábírni arra, árulják el nekünk, ők mit értenek a mindenhol hangoztatott "fejlődés"-képük alatt? Mert mint tudjuk, az tovább folytatódik...

" 1. A fejlődés első szakaszát jellemzi az összetettség, bonyolultság növekedése, a kölcsönhatások mennyiségének növekedése.

2. A fejlődés - túl a szokásos értelmező szótári meghatározásokon -  elsősorban tudati, szellemi, lelki és etikai haladást jelent.

3. A fejlődésnek iránya, célja van.

4. A cél nem az eszközeink, hanem önmagunk fejlesztése.

5. Nem fejlődés az a folyamat, amely pusztulást, szenvedést, halált hoz a többség számára.

6. A fejlődés végső célja már nem a részletek, apró adatok, hanem az Egész, a Rend, a harmónia megismerése, vagy legalább annak megsejtése.

7. Ebben segíthetnek ugyan az eszközök, de javarészt ihletre, elmélyedésre, transzcendenciára van szükség.

8. A „mesterséges intelligencia” a fejlődés vadhajtása."